H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 23. (Zirc, 2006)

VERESS MÁRTON: Adalékok nagyobb vastagságú fedőüledékes térszín karsztosodásához (Homód-árok környéke, Hárskút)

Az ÉÉK-DDNy-i irányú elrendeződés az É-i és D-i csoportban is jelen van, míg az ÉNy-DKi és ÉÉNy-DDK-i csak az É-i csoportot jellemzi. (Az északi csoport két sorának "kereszteződésénél" a mélyedések kissé csoportos kifejlődést mutatnak.) Mindkét csoportban, ill. környezetükben gyakoriak a mára feltöltődött, fosszilizálódott fedett karsztos mélyedések. Ezekben időszakos tavak jöhetnek létre. A fentiek mellett gyakoriak a vizenyős helyek (dagonyák). Itt a felszínen sötét folt jelzi a csapadékvíz tartósabb megmaradását. E helyek is valószínűleg egykor karsztos mélyedések lehettek. Az aktív, fedett karsztos formák morfológiai jellemzői az alábbiak: - Meredek oldalúak, kis méretűek, magányosak, vagy néha ikresen összetettek, alaprajzban többnyire ÉNy-DK-i és ÉÉNy-DDK-i, ill. ÉÉK-DDK-i irányban megnyúltak. - Többségük olyan járattal rendelkezik, amely fedőüledékben, esetleg szálkőzetben képződött. A járatok aljzatukon, oldallejtőiken, sőt peremükön is elhelyezkedhetnek. Az aktív, fedett karsztos mélyedések kizárólag a hátakkal, magaslatokkal közrefogott, alacsonyabb magasságú részen, tehát a vizsgált területen fordulnak elő. A fosszilis karsztos mélyedések a határoló hátak területén magasabb szintben, valamint a vizsgálatba vont belső területrészen alacsonyabb szintben egyaránt előfordulnak. A vizenyős helyek csak az alsó szinten terjedtek el. A fosszilis mélyedések és a vizenyős helyek területéről gyakran vízfolyásnyomok, kisebb medrek vezetnek a fedett karsztos mélyedésekhez. Jelezve egyrészt, hogy e fosszilis mélyedésekben vízelszivárgás nincs vagy nem számottevő, továbbá azt, hogy e helyek a fedett karsztos mélyedések "vízgyűjtő területét" képezik. A fosszilizálódott mélyedések aktivizálódhatnak. Erre utal, hogy a 16 jelű mélyedés oldallejtőjének üledékeiben laminált üledékek mutathatók ki (FUTÓ 1982). Tehát itt egy a jelenlegi mélyedésnél nagyobb kiterjedésű egykori tóból keletkezett az említett összlet. A tavat hordozó mélyedés feltöltődött, majd a kitöltésében alakult ki a jelenlegi, aktív karsztos mélyedés. Ugyancsak erre utal a jelenlegi fosszilis karsztos formák üledékkitöltése is. VERESS (1995) egy fosszilis karsztos forma üledékében a kutatógödör falán zsákhoz hasonló üledékszerkezetet mutatott ki. Ezek az egykori fedett karsztos forma kitöltésében létrejött mélyedésekben keletkeztek. E mélyedések a fosszilis karsztos forma időleges aktivizálódására utalnak. 3. Kutatási módszer A kutatási területről és mélyedéseiről részletes domborzatrajzi térképet készítettünk (6. ábra). Ennek méretaránya 1:1000, szintvonal sűrűsége 0,5 m. Két szelvény, egy ÉÉK-DDNy-i, továbbá egy K-Ny-i irányú mentén 32 helyen végeztettünk geofizikai mérést. A szelvények nyomvonalát úgy alakítottuk ki, hogy azokra minél több karsztos mélyedés essen. A méréseket, majd a szelvények kiszerkesztését a TERRATEST Geofizikai, Geodéziai, Mérnöki Kft. végezte (BODRI 2004). A VESZ (Vertikális elektromos szondázás) során két földelt elektródán át áramot vezetnek a felszín alá, majd másik két elektróda között mérik a létrejövő árameloszlás által okozott potenciál különbséget. Az árameloszlás és így a mért potenciál különbség, ill. az ebből számított ún. látszólagos fajlagos ellenállás függ az egyes rétegek fajlagos ellenállásától és azok vastagságától. (A különböző kőzetek fajlagos ellenállását az I. táblázat mutatja.) A mért potenciál különbség értékekből az áramelektródák távolságának függvényében görbék szerkeszthetők (7. ábra), amelyek segítségével - egy inverziós programot használva - ideális esetben a rétegsor ellenállás és vastagság paraméterei meghatározhatók (II. táblázat).