H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 22. (Zirc, 2005)

TÓTH SÁNDOR: A Kis-Balaton II. ütemének amfibikus kétszárnyú- (Diptera-) faunája, a 2002-ben végzett vizsgálatok alapján

richiardii) imágók megfogyatkozása. A jelenséghez nagy mértékben hozzájárult az, hogy az aszályos időjárás miatt főleg a kisebb tenyészőhelyek többsége nyár derekára kiszáradt, ezért a nyáron is szaporodó egyéb szúnyogfajok egyedszáma is erősen lecsökkent. A szeptemberi emelkedés pedig már az augusztus végi esőzések nyomán keletkezett tenyészőhelyekkel függ össze. 600 -í 2. ábra: A csípőszúnyog-fauna mennyiségi összetételének szezonális alakulása a Kis-Balaton II. ütemén, a 2002-ben végzett vizsgálatok alapján Jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes családokhoz tartozó egyedszámokban (3. ábra). Ebből a szempontból a csípőszúnyogok (Culicidae) foglalják el az első helyet, ezek teszik ki a teljes anyag több mint egyharmadát (38%). Viszonylag jelentős a részesedése a zengőlegyeknek (kereken 21%). Csaknem azonos a tömegrészesedése a lószúnyogoknak (8,83%), az iszapszúnyogoknak (8,49%) és a csigalegyeknek (7,64%). Ugyancsak közel azonos arányban szerepelnek a katonalegyek (6,94%) és a bögölyök (6,11%). A többi családéhoz képest viszonylag magas tömegrészesedést értek el a területen csupán két-két fajjal képviselt redős szúnyogok (1,74%), valamint a bojtos szúnyogok (1,29%). Az utóbbiak anyagát szinte teljes egészében a gyűjtött lárvák teszik ki. 3. ábra: A Kis-Balaton II. ütemén 2002-ben gyűjtött Diptera anyag családonkénti mennyiségi összetétele