H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 22. (Zirc, 2005)

GALAMBOS ISTVÁN: Adatok a Bakony-hegység flórájához III.

Trifolium rubens L. - BORBÁS (1900) gyakorinak mondja, RÉDL (1942) a Bakony magasabb részeiről és a Fűzfő környékéről közli. Bakonyalji és Somló-hegyi herbáriumi adatai újak: - Comit. Veszprém. In silvis Széki-erdő. Iitxta partem silvae caeduam, ad silvae fruticetum quercetum prope pago Devecser. Devecser, 8. IX. 1967. Leg. et det. P. Tallós - Comit. Veszprém. In pratis prope specula supra cacuminem montis Somló superpagum Doba. Alt. cca. 430 m. s. m. Doba, 6. VII. 1978. Leg. Z. Zsámboki, det. I. Galambos - Comit. Veszprém, in silvis pr. pag. Halimba. Halimba, 25. VII. 1949. Leg. et det. M. Szálai Trifolium striatum L. - A Bakonyban ritka faj. Korábbi adatai Lókút - Hárskút környékéről (RÉDL 1942) és a Tihanyi-félszigetről (Soó 1966) származnak. A MagasBakonyban - mészkerülő faj lévén - savanyú miocén kavicstakaró foszlányokon, míg Hegyesd környékén savanyú homoktalajon jelenik meg. - Comit. Veszprém, in pascuis supra pagum Bakonybél, montes Bakony-hegység. Alt. cca. 450 m. s. m. Bakonybél, 22. VI. 1975. Leg. et det. I. Galambos - Comit Veszprém, in pascuis arenosis supra pag. Hegyesd. Alt. cca. 190 m. s. m. Hegyesd, 10. VI. 1982. Leg. et det. I Galambos Anthyllis vulneraria L. - A hazánkban termesztett és helyenként kivaduló tőfaj a Bakonyban ritka. RÉDL (1942) A Magas-Bakonyból (1) és Keleti-Bakonyból (2) közli. Újabb adatai a következők: - Comit. Veszprém, in pratis pr. pag. Halimba, Hungária. Szőc 8. VI. 1951. Leg. et det. M. Szálai - Comit. Veszprém, in caespitosis (solo arenoso) ad villám Nagytárkánypuszta prope pag. Csabrendek. Alt. 220 m. s. m. Csabrendek, 16. VII. 1986. Leg. et det. I. Galambos - Comit. Győr-Moson-Sopron, in linea caespitosa quercetorum Öreg-erdő (inter Sokorópátka 3B-3C) inter pag. Sokorópátka et Kajárpéc, Alt. cca 220 m. s. m. Sokorópátka, 11. V1999. Leg. et det. I. Galambos Anthyllis vulneraria L. ssp. alpestris A. et G. - A dealpin, reliktum alfajt a Budaihegységből, a Vértesből és a Keszthelyi-hegységből közölték. Két alkalommal sikerült gyűjteni az Esztergály-völgyben. A herbáriumban található példányok magasabb termetűek az irodalomban megadottnál. - Comit. Veszprém, in graminosis in jugo montis supra vollem Esztergály-völgy prope pag. Hárskút. Alt. cca. 400 m. s. m. Hárskút, 29. V1986. Leg. et det. I. Galambos - Comit. Veszprém, in graminosis saxosis supra Primulas auriculas in volle Esztergály-völgy. Alt. cca. 330 m. s. m. Hárskút, 16. VI. 1981. Leg. et det. I. Galambos Dorycnium herbaceum VlLL. - Bakonyi viszonylatban ritkább, mint a D. germanicum. BORBÁS (1900) csak a Keszthelyi-hegységből, RÉDL (1942) a Várpalota-Devecseri árokból, Veszprém környékéről és Fenyőfőről közli. Érdekesebb új adatai a következők: - Comit. Veszprém. In caespite ad vias vallis Koloska-völgy prope oppido Balatonfüred. Alt. cca. 250 m. s. m. Balatonfüred, 12. VII. 1979. Leg. et det. I. Galambos - Comit. Veszprém, prope pag. Devecser, in silva Széki erdő, ad margines cerretorum. Devecser, 17. VII. 1955. Leg. et det. P. Tallós - Comit. Veszprém, ad vias silvaticas prope pag. Pécsely. Alt. cca. 220 m. s. m. Pécsely, 15. VI. 1979. Leg. Zsolt Szurgyi, det. I. Galambos - Comit. Veszprém, in caespitosis declivium meridionalium montis Rendeki-hegy supra opp. Sümeg. Alt. cca. 300 m. s. m. Sümeg, 12. VII. 1986. Leg. et det. I. Galambos - Comit. Veszprém, in pratis inter pag. Szőc et pag. Nyirád. Szőc, 3. IX. 1951. Leg. et det. M. Szálai Lotus pedunculatus CAV. - SIMON (2000) csak Dombóvár mellől említi. TALLÓS PÁL herbáriuma tartalmazza a következő lapot: