H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

SZABÓ ISTVÁN: A tapolcai polgári iskola herbáriuma Redl Gusztávtól

hízókát (Pinguicula vulgaris) megtalálta, és számos herbáriumi lapja egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy akkor havasalji láprét volt a medencében. A másik kiemelkedő érték a Pulsatilla montana a Szent György-hegyről. A leletek csak teljesebbé tudják tenni a ma már sajnos történelmivé lett bizonyítékok sorát, mert a környezetre tekintet nélküli, bevételt hajszoló erdő- és mezőgazdaság, a mélyművelésű bányaipar helyrehozhatatlanul tönkretette a páratlan természeti értéket jelentő lápi és hegyi réteket. Redl minden bizonnyal használta a születése előtt egy esztendővel kiadott Gönczi-féle didaktikus tankönyvet, forgathatta Diószegi és Fazekas remekét, az iskolában megtalálható volt HAZSLINSZKY "virányos" és füvészeti könyve (1864, 1872). Rendelkezésére állt CSEREY ADOLF főgimnáziumi tanár 1887-ben első, majd 1894-ben másodízben kiadott növényhatározója, mígnem 1903-ban megérkezett a szinte közmondásos "Hoffmann-Wagner" (Karl és Julius Hoffmann növényatlaszának WAGNER JÁNOS (1903) aradi tanítóképző intézeti tanártól Magyarországra átdolgozott és kibővített rajzos változata). Ezek a könyvek szolgáltak JÁVORKA SÁNDOR Magyar flórájának megjelenéséig (1924-1925), megőrizvén a XIX. század népi és átalakuló növényismereti szókincsét, szemléletét. A herbárium jellemzői A tapolcai polgári iskola töredékes herbáriuma jelenleg 344 darab szárított növényt tartalmaz, amelyek kettő kivételével felragasztott állapotban vannak. A nemzetségek és a családok borítólapjainak száma alapján úgy becsülhető, hogy a megmaradt tételek száma egyharmada lehet az eredeti, teljes gyűjteménynek. A herbárium kivitelezése igen míves (1. ábra: a kötet belső borítóján). Elsősorban oktatási, bemutatási célt szolgált, ez inkább enciklopédikus, mint tudományos problémamegoldó gyűjtésre utal. Megállapítható a település körzetének florisztikai megismerésére való törekvés. Gyűjtője - Redl - nem foglalkozott célirányosan egyes kritikus területek (pl. láprétek, bazaltsziklák, dolomitvegetáció) növényvilágával, rokonsági és alakkörökkel, növényföldrajzi és taxonómiai, mikroszisztematikai problémákkal. Legfőképp ezért nem teljes értékű a gyűjtemény, de létrehozása becsülendő teljesítmény és forrásként jól használható. A Szent György-hegyi Campanula "sorozat", vagy a Ranunculusoké, Salviáké, Potentilláké például nagyon tanulságos! A herbáriumi lapok fehér kartonból készültek, A/3 méretűek, igen szép kivitelezésűek, ami a herbárium reprezentatív jelentőségére utal. A növények léniázott keretben, egyedileg lyukasztott és fémperemezett nyílásokba selyemszövet borítású gumiszálakkal lettek rögzítve. A vágás, léniázás és a növények felkötözése a Lőwy Bernát által 1883-ban alapított első tapolcai nyomdában készült. A növények tudományos és magyar neve, a gyűjtés helye és ideje előre megvonalazott szövegmezőben a lap alján, középen helyezkedik el. A léniázott keret kétféle: a lapok egy részénél íves, más részénél szögletes sarkalású. Valamennyi exszikkátumot kétrét hajtott A/2 méretű selyempapír borít. A borítókon esetenként feljegyzések (pl. személynevek), bélyegcímkék találhatók. Az egyes nemzetségekhez (genus) tartozó fajokat erősebb, rózsaszín, A/2 méretű borítók fogják egybe. Itt további feljegyzések között olvasható az illető család (família) neve és római, valamint arab számból álló kódjele. A családokat vastag, sötétkék kötésű karton hord- és fedlapok különítik el.