H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

KATONA LAJOS: A várpalotai Kikeri-tavi pannóniai feltárás szedimentológiai és paleontológiai vizsgálata

kiédesedett, és a partról beszállítódott hordalék miatt elmocsarasodott. A réteg, vastagságából következtetve, igen rövid időszakot képviselhet. A feltételezett elmocsarasodást egy újabb elöntés követte, ahol ismételten megjelennek a nyíltabb partot kedvelő fajok. Ezt az időszakot ismételten megzavarhatta valami, hiszen a Melanopsis fuchsi igen nagy számban van jelen, és egyidejűleg mellette megvannak az édesvízi fajok is. Elképzelhető, hogy a víz sótartalmában egy kiédesedés zajlott le, amit nem bírt már elviselni a M. fuchsi sem. Mint záró momentum, megkezdődött az édesvízi mészkő képződése, ami már édesvízi környezetet enged feltételezni. A benne található szárazföldi csigák házai másodlagosan kerültek bele. Következtetés A várpalotai kikeri-tavi feltárásban található képződmény kora a fosszília együttes alapján megközelítőleg 8,5-9 millió év (Lymnocardium decorum zóna) (3. melléklet) (GEARY et al. 2000). A teljes szelvény együttes értelmezése alapján arra a következtetésre jutottam, hogy előzőleg egy nyílt-tavi, tóparti környezet lehetett, esetleg egy torkolatvidék. Erre utaló üledékes rétegek és szerkezetek jelennek meg az 1-14. számú rétegben, melyet határozott kimélyülés követ a 15-17. rétegben. Végezetül a feltöltődés egy sekély partmenti lagúna, majd mocsár kialakulásának kedvezett, ahol a benépesedés váltakozóan csökkentsós, illetve édesvízi körülmények között ment végbe. Majd ezt az egész üledéket lefedte a több méter vastagságot is elérő édesvízi mészkő, aminek köszönhető, hogy megmaradt ez a pannóniai korú üledék. Litosztratigráfiailag a Tihanyi Formációba sorolható. A Tihanyi Formáció a 16-26. rétegekre vonatkozik csak, hiszen az alsó homokos rész (1-15. réteg) valószínűleg a Kállai Kavics Formációba tartozik. Az édesvízi mészkő litosztratigráfiailag a Nagyvázsonyi Mészkő Formációba tartozik. Irodalomjegyzék BARTHA F. (1954): Pliocén puhatestű fauna Öcsről - A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, Budapest, LXII. 3: 167-207. BARTHA F. (1955): A várpalotai pliocén puhatestű fauna biosztatigráfiai vizsgálata - A Magyar Állami Földtani Intézet Evkönyve, Budapest, XLIII. 2: 274-351. BARTHA F. - Soós L. (1955): Die pliozän Molluskenfauna von Balatonszentgyörgy - Annales Historico Naturales Musei, Budapest, VI: 51-72. BARTHA F. (1956): A tabi pannóniai korú fauna - A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, Budapest, XLV. 3. 101. pp. BARTHA F. (1959): Finomrétegtani vizsgálatok a Balaton környéki felső pannon képződményeken Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, Budapest, XLVIII. 1. 189 pp. BARTHA F. (1971): A magyarországi pannon biosztratigráfiai vizsgálata. - In: A magyar-országi pannonkori képződmények kutatásai, Budapest, 9-172. p. BÖCKH J. (1874): A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész. - A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, Budapest, III. 155 pp. MONOSTORI M. - GALÁCZ A. (1992): Ősállattani praktikum - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 136-154 p.