H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

PAPP JENŐ: A Bakony-hegység gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) V. Agathidinae, Alysiinae

15., PJ. - DB: 1 9: Sáska, Agártető, 1967. V. 11, PJ. 1 ő: Uzsa, Querceto-Potentiletum albae-ban fűhálózva, 1963. VI. 4, PJ. - ÉB: 1 6: Bakonypölöske, Kupi-erdő, 1961. VII. 10, PJ. 1 9: Bakonyszentlászló, osfenyves, 1960. V. 18, MF. 1 â: Eplény, Tobán-hegy, 1962. VII. 11, PJ. 1 6: Gyulafirátót, Kispapod, 1967. VIII. 17, PJ. 1 9: Hárskút, Esztergáli-völgy, 1966. VI. 7, PJ. - KB: 2 9 +16: Bodajk, Gaja-szurdok, 1962. VIII. 7, PJ. 2 9 : Olaszfalu, Alsópere, 1966. VII. 11-14, PJ. 1 6: Olaszfalu, Tobán-hegy, 1968. IV. 25, PJ. - IV-VIII. - Palearktikus faj, Magyarországhoz legközelebb Romániából (Olténia) közölték. Hazánkban legújabban mutatták ki a Fertő-Hanság Nemzeti Parkból (PAPP 2002: 578). Chorebus (Stiphrocera) dironus (NIXON, 1945) -ÉB: 1 6: Németbánya, Jáger-völgy, 1967. V 29. - VI. 2, PJ. - VI. - A következő országokból került elő: Anglia, Németország, Ukrajna, Azerbajdzsán. A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) enephes (NIXON, 1945) - BF: 1 9: Keszthely, 1980. VIII. 12, PJ. - DB: 2 cT: Szentgál, M ecsek-hegy, 1975. V 22, PJ. - ÉB: 1 6: Csehbánya, Középső Hajag, 1975. V 21, PJ. 1 â: Németbánya, Jáger-völgy, 1973. VII. 17, PJ. - V és VII-VIII. - SHENEFELT (1974: 1046) négy európai országot (Anglia, Svédország, Németország, Lengyelország), TOBIAS (1986b: 193) pedig az európai Oroszországot nevezi meg, mint előfordulási helyét. A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) ergias (NIXON, 1945) - BF: 2 9 + 2 6: Felsőörs, 1966. V 30, PJ. - KH: 1 9: Zalaszántó, Tátika, 1968. VI. 6, PJ. - DB: Uzsa, 1993. V. 24, PJ. - ÉB: 1 9 : Bakonybél, Gerence-völgy, 1959. VIII. 1, MF. 1 â: Bakonybél, Vörös János-séd, 1965. IX. 1, PJ. - KB: 1 9 : Olaszfalu, Malom-völgy, 1975. V 20, PJ.- V-VI. - Svédországból írták le, majd gazdájából (Phytomyza wahlgreni Rydén: Diptera, Agromyzidae) nevelték Németországban, thüringiai lelőhelyről. A magyar fauna új faja. Chorebus (Phaenolexis) euryale (NIXON, 1944) - BF: 1 9 : Vászoly, Nagyvár-hegy, 1985. V 25, PJ. - ÉB: 1 9: Csehbánya, Középső Hajag, 1975. V. 21, PJ. 1 6: Tapolcafő, Kalapácsér, 1966. V 4, PJ. - V - Elterjedés: Anglia, európai Oroszország, Azerbajdzsán, Kazahsztán. A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) fallaciosae GRIFFITHS, 1967 - BF: 1 6: Kapolcs, Kálomis, 1968. V 7, PJ. - DB: 1 9: Szentgál, Mecsek-hegy, 1975. V 22, PJ. - ÉB: 1 9: Bakonybél, Szömörkés, 1968. VII. 5, PJ. - V és VII. - Lengyelországi, dániai és angliai példányok alapján írták le, máshonnan nem került elő. A magyar fauna új faja. Chorebus (Phaenolexis) femoratus (TOBIAS, 1962), nőstény ivar új. - ÉB: 1 ó*: Porva, Cuha-völgy, 1957. V 27, PJ. 1 9 + 1 S : Németbánya, Jáger-völgy, 1963. VIII. 22-25, PJ. 1 6 : Ugod, Somberek, Hubertlak, 1967. VI. 26-29, PJ. - V-VI. és VIII. - A nőstény ivar megegyezik a hímmel, eltérő bélyegek: csáp 30-ízű, a 3. comb 3,8-szor hosszabb a vastagságánál. Az európai Oroszországból (Leningrád körzet) írták le egyetlen hím példány alapján, majd előkerült Azerbajdzsánban és Törökországban (TOBIAS 1986b: 200; BEYARSLAN & INANÇ 2001: 265). A magyar fauna új faja. Chorebus (Stiphrocera) flavipes (GOUREAU, 1851) - DB: 1 6: Veszprém, Betekintsvölgy, 1973. V 20, PJ. - ÉB: 1 9 : Németbánya, Jáger-völgy, 1973. VII. 17, PJ. - V és VII. - Hat európai országból: Írország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Dánia, Lengyelország (SHENEFELT 1974: 1047) és Kazahsztánból (TOBIAS 1986b: 190) jelentették előfordulását. A magyar fauna új faja. Chorebus (Chorebus) fordi (NIXON, 1954) - BF: 1 S : Felsőörs, 1966. V 30, PJ. 1 cT: Monoszló, Tarora-hegy, 1969. VIL 9, PJ. 1 cT: Várpalota, Tábormező, 1969. VI. 27, PJ. -