H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 21. (Zirc, 2004)

PAPP JENŐ: A Bakony-hegység gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) V. Agathidinae, Alysiinae

- KB: 1 6: Fehérvárcsurgó, 1923. IX. 23, BL. 1 6: Olaszfalu, Alsópere, 1966. VII. 11-14, PJ. - VI. és VIII, többnyire júniusban gyűjtötték. - A középhát gödröcskéje gyengén vo­nalszerű, gyakran hiányzik. A csáp 14-20-ízű, többnyire 15-17-ízű (nőstények) ill. 18-22-ízű (hímek). FISCHER (1972: 441) úgy vélte, hogy a D. semicompressa középháta teljesen sima (azaz nincs középháti gödröcskéje), ellenben STELFOX és GRAHAM (1949: 73) a D. semi­compressa eredeti leírásában jelzi, hogy a középháti gödröcske legalább nyomokban rend­szerint jelen van ("On the disc of the mesonotum there is usually at least a trace of a dim­ple"). A D. parapunctatum és a D. semicompressum között az egyetlen különbség a középháti gödröcske jelenléte ill. hiánya - ami nem egyezik a valóságos faji tulajdonsággal, ezért a parapunctatum a semicompressum jun. syn.-ja. - Elterjedése: Írország, Anglia, Ausztria, Magyarország és Korea. Mind hazánkból, mind Koreából magam mutattam ki (PAPP 2002: 576; 2001: 4). Dinotrema significarum (FISCHER, 1973) (?=Aspilota longicarinatum FISCHER, 1976; ?=Aspilota thurnensis FISCHER, 1977) - BF: 1 9 : Felsőörs, 1966. V. 30, PJ. - KH: 1 9 : Uzsa, Querceto-Potentileto albae-ban fűhálózva, 1963. VI. 4, PJ. - DB: 3 $ + 1 6: Sáska, Agártető, 1967. V. 11, PJ. - ÉB: 1 9: Bakonybél, Hubertlak, 1964. VI. 8-10, PJ. 1 9: Fenyőfő, Kisszépalma, 1965. V 25-31, PJ. 2 9: Fenyőfő, Kőris-hegy, 1970. VIII. 18, PJ. 2 9: Gyulafirátót, Kispapod, 1967. VIII. 17, PJ. 2 9 + 2 6: Hárskút, Esztergáli-völgy, 1966. VI. 7, PJ. 1 9 +2 6: Németbánya, Jáger-völgy, 1 9: 1963. VIII. 25. és 2 6: 1967. V 29.­VI. 2, PJ. 1 9: Porva, Pálihálás, 1968. VII. 16-17, PJ. 1 6: Ugod, Durrogós-tető, 1967. VI. 27, PJ. 2 9: Zirc, Arborétum, 1973. VI. 20, PJ. - KB: 2 6: Bakonyszombathely, Feketevízpuszta, 1969. VII. 11, PJ. 1 cT: Csesznek, Zörög-hegy, 1961. VII. 22, PJ. 1 9: Eplény, Töbán-hegy, 1962. VII. 11, PJ. 3 9 : Olaszfalu, Alsópere, 2 9: 1964. VIII. 26-28. és 1 9: 1966. VII. 11-14, PJ. - V-VIII, többnyire júniusban és júliusban gyűjtötték. - Az ausz­triai Stájerországból írták le a fajt (FISCHER 1973C), majd közöltem Koreából (PAPP 2001: 4) és Magyarországról, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkból (PAPP 2002: 576). Dinotrema spitzzickense (FISCHER, 1976) - ÉB: 1 6: Fenyőfő, halastavak, 1983. IV. 30, RL 1 9: Zirc, Arborétum, 1973. - KB: 1 6: Acsteszér, Homokházi-erdő, Caricetum-ban fűhálózva, 1961. VII. 28, PJ. - IV, VI. és VII. - A lábak sárgák barna futtatással (1 6) ill. a test a lábakkal együtt sötét barna / fekete. Felülnézetben a fej 1,7-szer szélesebb a hosszánál, felülnézetben a halánték kissé duzzadt. Az ausztriai Burgenlandból írták le; a magyar fauna új faja. Dinotrema tauricum (TELENGA, 1935) - DB: 1 9 + 1 6: Sáska, Agártető, 1967. V 11, PJ. - ÉB: 1 ő: Farkasgyepű, Melico-Fagetum-ban fűhálózva, 1966. VI. 29, PJ. - KB: 2 9 + 1 6 : Olaszfalu, Alsópere, 1966. VII. 11-14, PJ. - V-VII. - Az ukrajnai Krím-félszigetről leírt faj a palearktikum számos országából előkerült, Magyarországhoz legközelebb Ausztriából, Svájcból és Olaszországból. A magyar fauna új faja. Dinotrema toleratum (FISCHER, 1974) - DB: 1 9: Sáska, Agártető, 1967. V 11, PJ. ­ÉB: 1 9: Farkasgyepű, Melico-Fagetum-ban fűhálózva, 1966. VI. 29, PJ. 1 9: Tapolcafő, Kalapácsér, 1966. V 4, PJ. 1 6: Ugod, Somberek, Hubertlak, 1967. VI. 26-29, PJ. - V-VI. - A csáp 19- (2 9), 20- (1 9) és 24-ízű (1 6); a csápostor ízei 1,5-1,6-szor (nőstények) ill. 2-szer (hím) hosszabbak a vastagságuknál. A sugárér 2. szakasza (r2) 1,8-2-szer hosszabb az 1. keresztérnél (cuqul). Az 1. hátlemez 2-2,1-szer hosszabb a hátsó szélességénél. Alsó­Ausztriából írták le (FISCHER 1974b), majd előkerült Magyarországról, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban egyetlen lelőhelyen (PAPP 2002: 576). Dinotrema varimembre (FISCHER, 1973) - ÉB: 1 6: Németbánya, Jáger-völgy, 1963.

Next

/
Oldalképek
Tartalom