H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 20. (Zirc, 2001-2003)
VERESS MÁRTON: Adalékok a homokkő anyagú kőtengerek (Káli-medence) pszeudokarrjainak morfogenetikájához
25. ábra: A kőtengerek néhány pszeudokarros formájának kialakulása Jelmagyarázat: a. Formák kialakulása különböző szemcseméret esetén b. Formák kialakulása, ha azok finom konglomerátumban és homokkőben képződnek c. Formakialakulás, ha az két olyan finom konglomerátumrétegben képződik, amelyeket homokkőréteg különít el egymástól d. Formaképződés, ha a különböző szemcseméretű rétegek dőlése (vagy törések) és a kőtömb dőlése 90°-kal eltér e. Lépcsők képződnek, ha a különböző szemcseméretű rétegek és a kőtömb felszínén dőlésének eltérése 180° f. Tafonik színlők, zsebek képződnek, ha a kőtömb oldala és a különböző szemcseméretű rétegek dőlésiránya 180°-kal különbözik I. Kezdeti állapot II. Jelenlegi állapot fn. Felülnézet on. Oldalnézet, 1. Homokkő 2. Finom szemcséjű konglomerátum 3. Közepes szemcséjű konglomerátum 4. Kicsapódott kova 5. Talaj, nem összecementált anyag 6. Törés 7. Kőtömb dőlésiránya 8. Madáritató tava 9. Túlfolyás a madáritatóból 10. Kőzetbe vízszivárgás 11. Kőtömbhöz áramló víz a határoló felszínről, vízlefolyás a kőtömbön 12. Lankás oldalú madáritató 13. Meredek oldalú madáritató 14. Karrforma aljzat 15. Kürtő 16. Belső madáritató 17. Aszimmetrikus madáritató 18. Vályú 19. Aszimmetrikus vályú 20. Pszeudokarros „tanúhegy" 21. Küszöb 22. Eredeti felszín 23. Színlő, zseb, tafoni 24. Szelvény helye 4. Összegzés Összegzésként megállapítható, hogy a Káli-medence homokkövei ott oldódnak a legintenzívebben, ahol a kőzetben az amorf kova mennyisége megnő, a vízelvezetés pedig sem túl gyors, sem túl lassú. Ez számos tényezőtől függ (pl. a hordozó kőtömb dőlésének mértékétől, vagy a kőzet összetételétől). Az, hogy adott helyen miért ott és miért olyan, valamint miért akkora pszeudokarros forma képződik, csak további részletes vizsgálatokkal dönthető el. Úgy tűnik, hogy a Szentbékkállai-kőtenger területén a finom szemcséjű konglomerátumon a legintenzívebb az oldódás, miután a vízelvezetés sebessége e kőzettípuson optimális. Fontos tényező a különböző szemcseátmérőjű homokkövek vertikális és horizontális váltakozása. Ha a jó vízvezető, durvább szemcséjű kőzet feküje finomabb szemcséjű, akkor vízszintes aljzatú ill. összetett mélyedés alakul ki, miután az utóbbi rétegben az oldás lecsökken, illetve kis területre korlátozódik (25. ábra). Aszimmetrikus és sík aljzatú formák képződnek akkor, ha a finom szemcséjű kőzet rétege ferde helyzetű (25. ábra). Ha az eltérő szemcséjű rétegek váltakoznak, a rétegek csapásirányával egyező irányú lépcsők, illetve csapásirányba megnyúlt, keresztmetszetben aszimmetrikus madáritatók, vályúk alakulhatnak ki.
