H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

PENKSZA KÁROLY – KÁDER FERENC – SÜLE SZILVIA: Vegetációtanulmány a balatonalmádi Megye-hegyről (gyeptársulások vizsgálata)

nya rendkívül magas (37%), és különösen nagy értéket mutat a ritka specialista (sr) fajok előfordulása (6%). A Seseli leucospermi-Festucetum pallentis társulás fajai közül a védettek aránya meghaladja a 30%-ot (4. ábra). A gyeptársulások közül a degradált Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae tartalmaz legnagyobb arányban (12%) gyomfajokat (w), és a természetes zavarástűrők (dt) aránya is nagyon magas (56%). A Borhidi-féle értékelés alapján mind a négy társulás értékes asszociációnak tűnik, magas a specialista (s) és a generalista (g) fajok aránya is. Végül megjegyezzük, hogy az obiigált sziklagyepi élőhelyeket benépesítő Seseli leocospermum-Festucetum pallentis társulás kivételével a többi szilagyepnél, háborítatlanságuk esetén cserjésedésre, majd fokozatosan a karsztbokorerdő megjelenésére számíthatunk. Az erre utaló fásszárú fajok már megjelentek, s közülük elsősorban a Cotinus coggygria és a Fraxinus ornus előretörése várható. Utóbbi faj széles alkalmazkodóképességét kvantitatív vizsgálatok is igazolják (CSONTOS et al. 2001, KALAPOS és CSONTOS 2002). Irodalom - References BARÁTH Z. (1963): Növénytakaró-vizsgálatok felhagyott szőlőkben. - Földrajzi Ért. 12: 341-345. BARCZI A. (2000): A Tihanyi-félsziget talajai. - A Bakony Természettudományi Kutatásának Eredményei 24., Zirc, pp. 125. BARCZI A. - GYIMÓTHY G. (1997): A Balatoni-riviéra kistáj és a Tihanyi-félsziget talajképződése. Földrajzi Értesítő 46: 249-262. BARCZI A. - FÜLEKY GY. - GENTISCHER P. - NÉRÁTH M. (1998): Soils and agriculturall and use in Tihany. - Acta Agronomica 46 (3): 225-235. BARCZI A. - Joó K. (2000): Kurgans: Historical and ecological heritage of the Hungarian Plane. Multifunctional Landscapes 199-200. BARCZI A. - VONA M. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperkés-hegyen . Kitaibelia (in press) BAUER N. - MÉSZÁROS A. (1998): Adatok a Pécselyi-medence peremhegyi növényzetének ismeretéhez (Balaton-felvidék). - Kanitzia 6: 121-139. BAUER N. - MÉSZÁROS A. - SIMON P. (2000): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 5: 351-356. BORBÁS V (1900): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. - A Balaton Tud. Tanúim. Eredm. 2. BORHIDI A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the hungarian flora - Acta Bot. Hung. 39: 97-181. BORHIDI A. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities, I. The non-forest vegetation, in: Borhidi A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. - Janus Pannonius University, Pécs, p. 43-94. BRAUN-BLANQUET, J. (1964): Pflanzensoziologie. - Wien-New York, pp. 865. CSÁNYI-KOVÁCS CS. - HORÁNSZKY A. (1973): Charakterisierung der Festuca Populationen aufgrund der Markmale der Rispe. - Ann. Univ. Sei. Budapest Sect. Biol. 15: 59-74. CSONTOS R - LÓKös L. (1992): Védett edényes fajok térbeli eloszlás-vizsgálata a Budai-hg. dolomitvidékén. - Szünbotanikai alapozás, természetvédelmi területek felméréséhez. Bot. Közlem. 79 (2): 121-143. CSONTOS E - TAMÁS J. - KALAPOS T (2001): Correletion between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. In three ecologically contrasting habitatas. - Acta Bot. Hung. 43 (1-2): 127-136. DEBRECZY Zs. (1964): A balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke vegetációja. - Doktori értekezés, Budapest