H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

MUSKOVITS JÓZSEF: A Bakony díszbogár-faunájának alapvetése (Coleoptera: Buprestidae)

tefenyőben (Pinus nigra) fejlődnek Az imágók júliusban, augusztusban napsütötte száraz fákon, ölfarakásokon találhatók, virágokat nem keresnek fel. Mind az őshonos, mind a telepített fenyvesekben előfordul, nem ritka. - Bakony 1953. 07. 07. EJ (2) - Balatonakaii 1996. 09. 02. SzK - Balatonalmádi 1963. 06. 15. an Balatoncsicsó 1992. 06. 22. MO - Balatonfüred/Koloska-völgy 1962. 07. 20. TL - Balatongyörök 1993. 06. 29. MO - Berhida 1947. LR - Csopak 1999. 07. 31. RN (3) - Csopak/Nosztori-völgy 1984. 09. 09. SzK - Fenyőfő 1976. 07. 15. RI (3), 1980. 07. 20. MJ (7), 1981. 07. 03. MA, 1984. 06. 03. PA, 1994. 07. 06. MA (3) - Herend 1982. 04. 24. SzK - Keszthely 1957. 06. 13. SzML, 1982. 07. 15. MO Olaszfalu/Malomréti-völgy 1981. 06. 12. SzD - Padragkút 1968. 06. 08. RI (2) - Pétfürdő (?) LF - Tihany (?) CsE - Veszprém 1963. 05. 18. JJCs - Vinye 1972. 07. 30. MeM - Zirc (?) LE KASZAB (1940): Bakony hg. Phaenops formaneki JAKOBSON, 1912 - Formanek-fürgedíszbogár Euroszibériai elterjedésű faj, amely Magyarországon a ritkább fajok közé tartozik. A lárvák erdeifenyőben (Pinus sylvestris) élnek, fejlődésük két évig tart. Az imágók júniustól augusztusig a tápnövényeiken tartózkodnak. - Fenyőfő, 1980. 07. 20. MJ (2). KASZAB (1940): Anthaxiini LAPORTE & GORY, 1837 Anthaxia ESCHSCHOLTZ, 1829 sg. Cratomerus SOLIER, 1833 Anthaxia (Cratomerus) hungarica (SCOPOLI, 1772) - magyar virágdíszbogár Mediterrán elterjedésű faj, a lárvák molyhostölgy (Quercus pubescens) vastagabb, elszáradó ágaiban élnek, fejlődésük 2-3 évig tart. A hímek rendszeresen keresnek fel virágokat is, a nőstények azonban csak ritkán. A hegy- és dombvidékek melegebb fekvésű tölgyeseiben sokfelé előfordul, de azért nem túl gyakori faj. Érdekességként megemlíthető, hogy a világon előforduló mintegy 900 Anthaxia-faj közül ez a legnagyobb termetű faj ! További érdekesség, hogy igen erős a szexuális dichroizmus, olyannyira, hogy a hímek és a nőstények teljesen másképpen színezettek. - Balatonudvari 1974. 05. 18.-19. SzD - Fenyőfő 1908. 07. an - Isztimér/Burok-völgy 1965. 07. 13. PJ - Öskü 1951. 06. 01.-05. SzV - Tihany 1934. 05. 04. SzV - Újdörögd 1964. 06. 02. PA Úrkút/Bocskor-hegy 1960. 06. 15. PJ - Várpalota 1978. 05. 27. MeM. KASZAB (1940): Fenyőfő, Tihany. Anthaxia s. str. Anthaxia candens (PANZER, 1789) - cseresznyefa-virágdíszbogár Európai elterjedésű faj, a lárvák cseresznye (Prunus avium), sajmeggy (Prunus mahaleb), ritkán más gyümölcsfafajok törzseiben és vastagabb ágaiban élnek, fejlődésük kétéves. A kifejlett lárvák ősszel átalakulnak imágóvá és imágó alakban telelnek át. Az imágók májusban, júniusban kizárólagosan tápnövényeiken találhatók, virágokat egyáltalán nem keresnek fel. Elterjedt, de nem túl gyakori faj, a szabadban ritkán gyűjthető, sokkal könnyebb kinevelni a tápnövényekből. Az egyik legszínpompásabb hazai díszbogárfaj. - Balatonudvari 1978. 04. 28. RG - Tihany/Csúcs-hegy 1990. 05. 02. SziGy, Tihany/Kis-erdő 2000. 05. 18. MJ - Vászoly 1987. 12. 30. SzK (ex im.), 1989. 03. 25. SzK (3, ex im.), 1991. 05. 27. SzK (2), 1995. 05. 15. RI, 1995. 05. 19. MJ. KASZAB (1940): -