H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

PENKSZA KÁROLY – KÁDER FERENC – SÜLE SZILVIA: Vegetációtanulmány a balatonalmádi Megye-hegyről (gyeptársulások vizsgálata)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 19-2000 (2002); 7-24. VEGETÁCIÓTANULMÁNY A BALATONALMÁDI MEGYE-HEGYRŐL (GYEPTÁRSULÁSOK VIZSGÁLATA) PENKSZA KÁROLY - KÁDER FERENC - SÜLE SZILVIA Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológia Tanszék Abstract: vegetation study on Megye-hegy at Balatonalmádi (Examination on grassland associations). We made already a survey on the vegetation of Megye-hegy, at Balatonalmádi in 1994. From the data of this area we have already published those, which refer to forests (PENKSZA et al. 1998). In the present article we publish coenological data of the grassland vegetation of this area. In the area we have defined 4 characteristic grassland types: Chrysopogono-Caricetum humilis, Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae, Cariceto humili-Artemisietum albae and Seseli leucospermi-Festucetum pallentis. Bevezetés Balatonalmádi (Vörösberény) környékéről florisztikai adatot már PILLER és MITTERPACHER (1783) is közölt, kiemelve az Ajuga laxmannii előfordulását. Kitaibel két alkalommal gyűjtött a környéken (GOMBOCZ 1945), és több mint 40 fajt sorolt fel Vörösberény melletti száraz és nedves területekről. BORBÁS (1900) is említi az Ajuga laxmanii fajt Vörösberény mellől. A Balaton-felvidék rózsaflórájáról FACSAR (1980) ad áttekintést. Későbbi munkájában (FACSAR 1987) a Rosa livescens elterjedési adatai között Vörösberény is szerepel. A Balaton-felvidék vegetációjának feldolgozását Soó (1928a, 1928b, 1930, 1931, 1933) indította el számos florisztikai és cönológiai adat közlésével. A Dunántúli-középhegység flórájának és társulásainak általános jellemzését JAKUCS és FEKETE (1987) vázolja. FEKETE (1963, 1964, 1988) a Bakonyról és a Balaton-felvidékről közöl általános jellemzést, kiemelve a Balaton-felvidék erős szubmediterrán jellegét. A nyugati részre (Keszthelyi-hegység) vonatkozóan SZABÓ (1987, 1997) ad alapos áttekintést. Az utóbbi időben a Balaton-felvidék egyes területeinek flórájáról és vegetációjáról több dolgozat is megjelent (BAUER és MÉSZÁROS 1998, BAUER et al. 2000, KOVÁCS és TAKÁCS 1995, TAKÁCS és KOVÁCS 1995). A Megye-hegy erdőtársulásait és vegetáció-térképét PENKSZA et al. (1996) publikálta. JAKUCS (1961) munkájában Csopak és Arács mellől, valamint a Tihanyi-félszigetről is találhatók bokorerdő-felvételek. A Balaton-felvidék keleti felének vörös homokkövön kialakult növényzetéről és talajtani vizsgálatáról DEBRECZY és HARGITAI