H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

KUTASI CSABA – SÁGHY ZSOLT: A Bakony faunájára új és ritka bogárfajok (Coleoptera)

Külső-tó partján parttaposással sikerült gyűjteni egyetlen példányt, a később kihelyezett talajcsapdák nem fogták. Egy korábbi adata is van Berhidáról, ezt a példányt dr. Lenci gyűjtötte, a lelőhelycédulán azonban további adat nem szerepel. TÓTH (1973) alapvetésében nem közölte a fajt, a Bakony faunájára új. Új adat: Tihany, Külső-tó, parttaposás, 2000. 06. 04, leg.: Kutasi Cs. Pterostichus aethiops (PANZER, 1797) Európai elterjedésű eurytop, hygrophil, silvicol faj, melyet nedves lombos és elegyer­dőkben, erdei patakok partján is gyűjtöttek (KIRSCHENHOFER 1989). Hazánkban igen ritka, a Bakonyon kívül csak a Bükkből, a Kőszegi-hegységből, a Somogyi-dombságból, a Budai­hegységből, a Börzsönyből, valamint a Mátrából ismert (SZÉL 1996a). Az MTM gyűjteményében egy „Bakony (Hungária)" lelőhelycédulával ellátott példány található, ezen kívül TÓTH (1973) a Fauna Regni Hungariae-ben (KUTHY 1897) közölt veszprémi adatát ismertette. A faj Keszthelyi-hegységben való előfordulása a vidék montán jellegét bizonyítja. Itt az idős kidőlt bükkfák kérge alatt, esetenként a Carabus inúicatus-sa.1 együtt, nagyobb számban is előfordul. Új adatok: Zalaszántó, Tátika-hegy, bükkös, 1996. 03. 25. leg.: Kovács T, 2000. 03. 15. leg.: Kutasi-Sághy (10 db); Zalaszántó, Farkas-hegy, bükkös, 2001. 03. 15. leg.: Sághy Zs. Molops elatus (FABRICIUS, 1801) Közép-európai elterjedésű stenotop, hygrophil, silvicol faj. Mindenekelőtt köves tala­jon, nedves lomboserdőkben (különösen bükkösben és gyertyános-tölgyesben), nedves er­dőszegélyeken, cserjésekben, köves legelőkön, lomb és moha, valamint laza kéreg alatt ta­lálták (KIRSCHENHOFER 1989). Ez idáig hazánkban csak az Alpokalján és az Őrségben gyűjtötték. Hegyvidéki, erdőla­kó faj (SZÉL - HEGYESSY 1996). A Bakony faunájára új, a Keszthelyi-hegységből, talajcsap­dázással került elő. Új adatok: Vindornyaszőlős, Kovácsi-hegy, Nagy-Rakottyás (láprét), 2001. 05. 01-06. 07, talajcsapda, leg.: Sághy Zs.; Várvölgy, Kis-Láz-hegy (elegyerdő), 2001. 05. 01-20, talaj­csapda, leg.: Sághy Zs.; Várvölgy, Szebike (erdőszél), 2001. 07, talajcsapda, leg.: Sághy Zs.; Zalaszántó, Tátika-hegy, (bükkös), 1998. 06. 01-16, talajcsapda, leg.: Sághy Zs. Amara nitida STURM, 1825 Nyugat-palearktikus elterjedésű, eurytop faj, amelyet egyaránt megtaláltak folyóvöl­gyekben, iszapos folyópartokon, mocsarakban, sőt száraz szántókon is (KIRSCHENHOFER 1989). Pontos hazai élőhelye csak az alföldi és egyes bükki példányok esetében ismert. Az alföldi példányokat mocsaras erdőben, illetve szikes, mocsaras réten találták (ÁDÁM and MERKL 1986, idézi SZÉL 1996a), a bükkben pedig 850 m-es magasságban, üde hegyi réten (Anthyllido-Festucetum mbrae), valamint hegyi zöld legelőn (Lolio-Cynosuretum) gyűjtöttek kő alól, egyeléssel (SZÉL 1996a). A Bakonyból TÓTH (1973) a Hódosér-völgyből közli, azóta egy további adata vált is­mertté az Eszaki-Bakonyból (Bakonybél), de a Balaton-felvidékről is előkerült. Itt a Bala­ton-parti zagyterületen, nádasban talaj csapdával fogták. Új adatok: Szigliget, Kongó-rétek, nádas széle (zagytér), talajcsapda, 1999. 05. 27 - 07. 15, leg.: Harmat-Kasper; Bakonybél, 1955. 07. 17, leg.: Endrődi Ophonus ardosiacus (LUTSHNIK, 1922) Atlantomediterrán faunaelem, amely xerotherm élőhelyeken, valamint sztyeppeken for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom