H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 19. (Zirc, 2000)

MUSKOVITS JÓZSEF: A Bakony díszbogár-faunájának alapvetése (Coleoptera: Buprestidae)

Agrilus sinuatus (OLIVIER, 1790) - galagonya-karcsúdíszbogár Pontomediterran elterjedésű, nem túl gyakori faj, noha régi irodalmi adatok szerint fiatal körtefa-ültetvényeken régebben kártevőként lépett fel. A lárvák galagonyában (Crataegus sp.) és körtefában (Pyruspyraster) fejlődnek, fejlődésük két évig tart. Az imágók május végétől július végéig tápnövényeiken találhatók. - Bodajk/Ötfa 1985. 06. 23. HG, 1985. 07. 06. HG - Pápa (?) an - Ugod 1903. an - Vászoly 2001. 05. 12. RN (ex 1.). KASZAB (1940): Pápa, Tapolca, Ugod. Agrilus subauratus GEBLER, 1833 - kecskefűz-karcsúdíszbogár Euroszibériai elterjedésű, szórványosan előkerülő, ritkább faj. A lárvák élő kecskefűzben (Salix caprea), ritkábban rezgőnyárban (Populus tremuXa) és mogyoróban (Corylus avellana) fejlődnek, fejlődésük két évig tart. Az imágók májustól júliusig tápnövényeik levelein találhatók. A Bakony területéről egy példányát az 1980-as évek elején gyűjtötték, és csak jóval később, a gyűjtemény determinálásakor került elő a hiányosan felcédulázott példány, a gyűjtő emlékezete szerint mogyoróbokron fogta. Célzott gyűjtéssel valószínű, hogy több helyről is elő fog kerülni. -Fenyőfő (?) MA. KASZAB (1940): Agrilus sulcicollis LACORDAIRE, 1835 - hengeres karcsúdíszbogár Euroszibériai elterjedésű faj. A lárvák tölgyfák (Quercus sp.) vastagabb ágaiban fejlődnek; fejlődésük időtartama egy vagy két év. Az imágók júniusban tápnövényeiken, de ölfarakásokon is egyaránt megtalálhatók. A tölgyesekben mindenfelé elterjedt, faunaterületünkön az egyik leggyakoribb Agrilus-faj. - Ajka/Köleskepe-árok 1979. 05. 20. ÁL (2) - Bakonycsernye/Kisgyónbánya 1980. 07. 14. RI Bakonyszentlászló 1979. 05. 19. ÁL - Balatonakaii 1990. 01. 08. MJ (ex 1.) - Balatonfüred/Koloskavölgy 1976. 06. 06. PA - Balatongyörök 1993. 06. 29. MO, 2000. 05. 07. MJ (6) - Barnag 1978. 05. 17. PA - Csór/Gusztuspuszta 1965. 07. 12. PJ - Eplény 1976. 05. 10. PA - Eplény/Malomréti-völgy 1978. 06. 08. KÁ - Fenyőfő 1979. 05. 19. RI (2), 1981. 07. 17. MA - Fenyőfő/Kék-hegy 1983. 05. 15. SzD (2) - Fenyőfő/Kisszépalmapuszta 1984. 07. 01. RGy - Gyulafirátót 1968. 04. 26. PJ - Hidegkút 1909. 05. 03. HJ - Hidegkút/Zsellér-hegy 1976. 06. 06. RI - Iharkút 1969. 05. 27.-28. PJ - Isztimér/Hétházpuszta 1973. 06. 03. TS-Márkó 2000. 05.12. MeM (2) - Németbánya 1964. 06. 11.-13. PJ (3), Porva-Csesznek vá. 1999. 05. 12. VGy (14) - Rezi 2000. 05. 06. MJ - Sümeg 1978. 06. 22. SzD (2) - Szentgál 1987. 07. 01. MeM (4) - Tihany 1999. 05. 20. KÁ - Tihany/Sajkod 1983. 05. 15. RI - Vállus/Szent-Miklós-völgy 1969.05. 22. PJ - Várvölgy 1979. 06. 09. SzD - Vászoly 1999. 02. 05. MJ (3, ex 1.) - Veszprém 1923. 06. 10. RA - Vinye 1987. 06. 03. VGy, 1999. 05. 29. VGy (29) - Zirc (?) LF, 1974. 06. 03. TS - Zirc/Gézaháza 1952. 06. 11. KZ - Zirc/Kardosrét/Cuha-völgy 1971. 06. 29. TS. KASZAB (1940): Bakonysárkány, Fenyőfő, Pápa, Tapolca. Agrilus viridis (LINNAEUS, 1758) - változékony karcsúdíszbogár Euroszibériai elterjedésű faj. A legpolifágabb díszbogárfaj, a lárvák csaknem valamenynyi lombosfa fajban, de elsősorban fűzben (Salix sp.), továbbá bükkben (Fagus sylvestris), égerben (Alnus sp.), nyírfában (Betula sp.) fejlődnek. Az imágók júniusban, júliusban a tápnövények levelein találhatók. Nagyon változékony színezetű és változó nagyságú, gyakori, helyenként közönséges faj. Annak ellenére, hogy gyakori faj, eléggé meglepő, hogy a Bakonyból viszonylag kevés lelőhelyről és csak kis példányszámban került elő. Célzott gyűjtéssel - minden bizonnyal - jelentősen megnövelhető lenne a lelőhelyek száma. - Bakony 1929. 07. 31. SZ - Berhida (?) LR - Keszthelyi-hg. 1978. 05. 28. OA - Márkó 1978. 07.