Kenyeres Zoltán (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 18. (Zirc, 1999)

TÓTH SÁNDOR: A vörös légivadász (Pyrrhosoma nymphula interposita Varga, 1968) előfordulási sajátosságai a Bakonyvidéken (Insecta: Odonata)

Pyrrhosoma nymphula interposita adatok: 1989.05.23., 2Cf, TS, +MF; 1990.07.18., 12, TS, +MF; 1996.05.04., 2 L, TS. Egyéb fajok: Agrion splendens, Coenagrion ornatum*, Coenagrion puella, Coenagrion pulchellum, Ischnura elegáns, Libellula depressa, Orthetrum brunneum*, Platycnemis pennipes, Sympetrum sanguineum. (33) Porcelángyári-tó (Herend): A vörös légivadász élőhelye a porcelángyár közelében, egy parkban található kb. negyedhektáros, mesterségesen létesített tavacska. Légvonalban mindössze egy kilométerre van a Presits-malom, ahol korábban Dietzel Gyula fogta a fajt. Szitakötő faunája még nincs alaposabban kikutatva. Víztípus: kistó típusú egyéb mesterséges állóvíz. Biotóp-minősítés: III. Mérsékelten fajgazdag élőhely. Védett faj a víztérnél eddig nem került elő. Pyrrhosoma nymphula interposita adatok: 1993.06.02., 12, TS; 1997.05.20., 20\ TS, +MF; 2001.04.19., lO* 12, TS, + MF; 2001.04.19., 3 L, TS. Egyéb fajok: Aeshna cyanea, Agrion splendens, Anax imperátor, Coenagrion puella, Crocothemis servilia, Ischnura elegáns, Libellula depressa, Platycnemis pennipes, Sympetrum sanguineum, Sympetrum vulgatum. (34) Presits-malom (Herend): Herend közvetlen szomszédságában, a Séd völgyében, a malom mellett, egy rendszerint nedves réten fogta a példányt Dietzel Gyula. Azóta valószínűleg senki sem vizsgálta a lelőhelyet. Jelenleg (2001) meglehetősen száraz a terület, a vörös légivadászt nem sikerült megtalálni. Van a területen egy nagyobb kiterjedésű füzes, bokorfüzes-égeres, mely habitusa alapján a hosszabb ideig tartó csapadékos években, tenyészőhelyül szolgálhat a faj lárváinak. Természetesen annak a lehetősége sem zárható ki, hogy lárvák korábban a Sédben fejlődtek. Egyéb fajok: nincs adat (35) Röhe-víz (Taliándörögd): Taliándörögdtől kissé észak-északkeletre eredő, szivárgó forrásokból táplálkozó kis vízfolyás. Közvetlenül a falu fölötti, kissé ellaposodó, sasos, részben zsombékos völgyszakaszon él a faj kis populációja. Itt - a vízfolyáson áthaladó szekérút fölött - kissé kiszélesedik a csermely, és a vízszintje is megemelkedik. A Röhe-víz a település északi peremén folydogál, majd nem sokkal a falu másik végének elhagyása után egyesül a Ráskói-patakkal. Szitakötő faunájában viszonylag sok a főképp állóvizekben fejlődő faj. Víztípus: csermely. Biotóp-minősítés: I. Különösen fajgazdag élőhely. A védett fajok száma: 3. Pyrrhosoma nymphula interposita adatok: 1979.04.12., 12, HAV; 1997.05.20, 30* 12, TS; 1998.05.02., 2 L, TS ; 1998.05.02., IC, TS; 2001.05.22, lCf, TS, +MF. Egyéb fajok: Aeshna cyanea, Agrion splendens, Agrion virgo*, Coenagrion ornatum*, Coenagrion pulchellum, Ischnura elegáns, Ischnura pumilio, Lestes barbarus, Lestes sponsa, Libellula depressa, Platycnemis pennipes, Sympecma fusca, Sympetrum méridionale, Sympetrum striolatum, Sympetrum vulgatum. (36) Széki-erdő (Devecser): Szelényi Gusztáv gyűjtése, a közelebbi lelőhely nem ismeretes. Feltételezhető, hogy a gyűjtő a Széki-tónál vagy a Csigere-patak mellett fogta a példányokat. (37) Széki-tó (Devecser): Egyes térképeken Székpusztai-tározó. A Csigeré-patakon létesített nagy tározó, mely jelenleg horgászati célokat is szolgál. Szitakötő-faunáját tervszerűen nem kutatták, ennek ellenére az eddig kimutatott fajok száma (26) alapján az gazdagnak nevezhető. Közülük említésre méltó ritkaság a Leucorrhinia pectoralis. A Pyrrhosoma nymphula interposita populáció nagyságának megítélése a terület óriási kiterjedése miatt nehéz, de a faj a jelek szerint állandó lakója a víznek. Víztípus: kistó típusú tározó.