Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

BAUER NORBERT - KENYERES ZOLTÁN - MÉSZÁROS ANDRÁS: A berhidai Koldustelek löszvölgyének flórája és vegetációja (Veszprém megye)

Vicia cracca 1 I 1 I Artemisia campestris 1 1 I Brachypodium rupestre 1 1 I Bromus inermis 1 1 I Rapi strum perenne 1 1 I Filipendula vulgaris 1 + +-1 I Elymus repens 1 + +-1 1 Muscari comosum + + I Muscari racemosum + + + 1 Thlaspi perfoliatum + + I Vinca herbacea + + I Tanacetum corymbosum + + I Inula oculus-christi + + I Knautia arvensis + + + + I Asperula cynanchica + + + I Iris variegata + + I Astragalus onobrychis + + + I Carduus acanthoides + + I Elymus hispidus + + I Coronilla varia + + I Dactylis glomerata + + + I Helianthemum ovatum + + + I Melampyrum barbatum + I Onobrychis arenaria + + I Pulsatilla grandis + + I Seseli annuum + + + I Seseli varium + + I Seseli osseum + + I Tragopogon dubius + + I Veronica austriaca dentata + + 1 Veronica spicata + + I Viola hirta + + I Szálkaperjés gyep A völgy északi, északnyugati lejtőin élő gyepekben ma a Brachypodium rupestre (syn: B. pinnatum) által dominált löszgyepek fordulnak elő. Ezek a minden bizonnyal másodlagos az egykori erdőtársulás eltűnését követően, hosszabb idő után kialakult - félszáraz gyepek nem azonosíthatók a korábban leírt (vö: MUCINA - KOLBEK 1993, VARGA 1997, VARGA in BORHIDI - SÁNTA 1999), ill. Magyarország területéről jelzett Brachypodium pinnatum gyepekkel. MOLNÁR in BORHIDI - SÁNTA (1999) a löszpusztarét pannonicum variánsának jellemzésénél a típusok közt említi a Brachypodium pinnatum („erdőtisztás szálkaperjés") típust. Érdekes, hogy a korábbi szerzők (BOROS 1953,1959, ZÓLYOMI 1958) nem említik a fajt a löszgyepek típusalkotói (ül. társulásalkotó fajai) között. Ez egyrészt jelentheti a növény korábban mutatott alárendelt szerepét, másrészt utalhat arra, hogy a fenti szerzők a gyepek másodlagos jellege folytán nem tulajdonítottak jelentőséget leírásuknak. Mára - a természetes és természetközeli vegetációt őrző alföldi területek erős visszaszorulásával - az ilyen élőhelyek természetvédelmi jelentősége erősen felértékelődött, és a Brachypodium pinna-