Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)

Hangyakedvelő (myrmecophil) faj, amely hangyabolyokban él. Megtalálták a görbecsápú hangya, a kéreghangya, a kóborhangya, a fekete fahangya, a borostyánsárga hangya, a kartonépítő hangya, a szürke rabszolgahangya, a nagy rabszolgahangya, az erdei vöröshangya, a kis vöröshangya, a rablóhangya, és az Amazon-hangya fészkében. A kifejlett bogarak és lárváik az elhullott hangyákkal és hangyabábokkal táplálkoznak, alkalmasint hangyákat is zsákmányolnak. Megfigyelések alapján, a bogarak kopulációja kétszer történt egy évben, a nyár kezdetén és a végén. A kifejlett bogarak 2 évig élnek. Euroszibériai faj, amely előfordul egész Európában északon Angliától a Skandináv-félsziget déli részén, a Baltikumon át Moszkva magasságáig, délen Itáliában és a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban, keleten pedig Közép-Ázsiáig. Magyarországon elterjedt, de ritka faj. A Bakonyból Lenczy gyűjtéséből a Balaton-felvidéken, Ádám gyűjtéséből pedig a Déli-Bakonyból került elő. ,A Bakony természeti képe" program keretében nem gyűjtötték. Coll : MTM. Berhida: 00. 00. 00., LR - Csilla-hegy (Zalahaláp): 00. 00. 00., ÁL. Összefoglalás A jelenleg ismert magyar sutabogár-faunában MAZUR és KASZAB (1980) szerint 104 fajt találunk. A Bakony-hegységből az irodalmi adatok, a XIX. század végétől 1962-ig és 1962től ,/1 Bakony természeti képe" program során végzett gyűjtések alapján 75 sutabogár fajt sikerült kimutatni, ez a magyar sutabogár-fauna 72%-a. Bár a magyar faunára új sutabogárfaj nem került elő, de több ritka faj [Abraeus granulum EK, Abraeus roubali OLEXA, Plegaderus dissectus ER., Saprinus furvus ER., Euspilotus perrisi (MARS.), Myrmetes paykulli KAANAR, Dendrophilus pygmaeus (L.), Onthophilus punctatus (O. F. MÜLL.), Pseudepierus italicus (PAYK.), Margarinotus merdarius (HOFFM.), Margarinotus terricola (GERM.), Margarinotus neglectus (GERM.), Margarinotus ignobilis (MARS.), Margarinotus ruficornis (GRIMM), Hister Hister helluo TRUQUI funestus ER., Atholus praetermissus (PEYR.), Platysoma ferrugineum (THUNB.), Hetaerius ferrugineus (OL.)] jelenlétét sikerült kimutatni a hegységből. A Bakony-hegység kimagaslóan jó sutabogár-kutatottságáról képet alkothatunk az alábbi táblázat segítségével. Összehasonlíthatjuk a Bakony-hegység kutatottságát a nemzeti parkokban több évtizede folytatott kutatási eredményekkel (SZÉKESSY-KASZAB 1953, MERKL 1987,1991,1996a, b, ROZNER 1999). Az első sor a vizsgált területekről kimutatott fajok számát, a második sor ezek százalékos arányát mutatja a magyar faunához viszonyítva. Magyar fauna Bátorliget 1953 1991 HNP KNP BNP ANP DNP Bakony 104 28 20 54 28 32 29 75 100% 27% 19% 36% 52% 27% 31% 28% 72% A táblázatban található rövidítések: HNP — Hortobágyi Nemzeti Park, KNP - Kiskunsági Nemzeti Park, BNP = Bükki Nemzeti Park, ANP = Aggteleki Nemzeti Park, DNP = Duna-Dráva Nemzeti Park.