Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)

ban és Argentínában is. Magyarországon a síkságon és a dombvidéken elterjedt és gyakori. A Bakony-hegységbó'l az első adat Wachsmanntól származik 1899-ből. Később, főleg ,A Bakony természeti képe" program keretében többfelé gyűjtötték, de eddig csak az Eszaki-Bakonyból es a Balaton-felvidékről ismerjük. Coll: BTM, MTM, mgy (RI). Bakonyszentkirály: 1978. 09. 08., 1979. 05. 19., RI - Körtvélyes (Pécsely): 1977. 08. 28., RI-Köveskál: 1978. 05. 20., RI-Küngös: 1979. 08. 04., MO-Pápa: 1899. 00. 00., WF- Vaszar: 1930. 09. 00., leg. RÉVY - Zirc: 1979. 09. 10., RI. 66. Atholus corvinus (GERMAR, 1817) - (jav. : hollófekete sutabogár) Syn.: Hister duodecimstriatus DUFTSCHMID, 1805 - Hister corvinus GERMAR, 1817 - Hister bissexstriatus var. beta PAYKULL, 1811 - Hister vicinus DEJEAN, 1837 (nom. nud. given as syn. ). A kifejlett bogarak elsősorban a szarvasmarha trágyájában és dögök alatt találhatók, bár többször előfordultak hangyafészkekben is, így a rablóhangya és a kóborhangya fészkében, ezen kívül galambdúcban, a fehér gólya és a kék galamb fészkében. Az alacsonyabb fejlődési stádiumait nem ismerjük. Nyugat-palearktikus faj, amely előfordul Észak-Afrikában, Európában, a Balkán-félszigeten, a Krím-félszigeten, a Kaukázusban, délkeleten Szíriában, Izraelben és Iránban. Magyarországon a síkság és dombvidék közönséges sutabogár-faja. A Bakony-hegységben az egyik leggyakoribb faj, a Keleti-Bakony kivételével eddig minden kistájról előkerült. Coll.: BTM, MTM, mgy (RI, SZK). Balatonalmádi: 1967. 06. 18., P - Balatonederics: 00. 00. 00., GYJ - Balatonfüred: 1973. 07. 05., TL -Balatonudvari: 1978. 05. 28., SZK-Berhida: 00. 00. 00., LR - Csicsói-erdészlak (Balatoncsicsó): 1977. 05. 01., RI - Esztergáli-völgy (Hárskút): 1966. 06. 07, P - Fenyőfő: 1903. 00. 00., WF - Gulya-domb (Veszprém): 1962. 04. 10., P - Hódos-ér-völgy (Bakonyszentlászió): 1969. 07. 24., TE - Keszthely: 1904. 00. 00., UJ - Koloska-völgy (Balatonarács): 1976. 04. 04., RI - Körtvélyes (Pécsely): 1979. 04. 08., 1979. 04. 14., RI - Kővágóörs: 1978. 04. 04., PA - Láz-tető (Vállus): 1978. 05. 11., RI - Nyirád: 1979. 04. 15., Rí-Pápa: 00. 00. 00., MI - Pápateszér: 00. 00. 00., WF - Tálodi-erdő (Pula): 1978. 09. 11., RI - Tihany: 1936. 04. 16., KE; 1939. 04. 15., SZV; 1983. 04. 17, PA - Veszprém: 1936. 04.10., KZ; 1954. 06. 08., 1954. 09. 00., 1955. 04. 00., MM. 67. Atholus duodecimstriatus (SCHRANK, 1871) - (j av. : 12-barázdás sutabogár) Syn.: Hister duodecimstriatus SCHRANK, 1871 - Hister strigosus KUGELANN, 1792 - Hister bissexstriatus DUFTSCHMID, 1805 - Hister duodecimstriatus var. puncticollis REY, 1888 -Atholus duodecimstriatus var. narbonnensis AUZAT, 1924. Életmódja kevéssé ismert. A kifejlett bogarak elsősorban a szarvasmarha trágyájában találhatók a legelőkön. Székessy Vilonyán a fehér gólya fészkéből is gyűjtötte. Palearktikus faj. A törzsalak Észak-Afrikában, Európában, a Krím-félszigeten, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Afganisztánban, valamint Nyugat-Ukrajnától Nyugat-Szibériáig él. Magyarországon mindenfelé gyakori. A Bakony-hegységben sok helyről ismerjük, főleg ,A Bakony természeti képe" program keretében végzett gyűjtések alapján. Coll: BTM, MTM, mgy (RI). Bodajk: 1985. 06. 23., HG - Dörgicse: 1978. 09. 07., RI - Felső-Nyirádi-erdő (Nyirád): 1979. 07. 31., RI-Fenyőfő: 1979. 05. 19., RI - Kolontári-erdő (Kolontár): 1980. 04. 20., RI - Körtvélyes (Pécsely): 1977. 08. 28., RI-Pétfürdő: 00. 00. 00., LI - Pulai-erdő (Pula): 1978. 09. 11., RI - Szépalmapuszta (Porva): 1988. 06. 11., RI- Vilonya: 1951. 06. 02., SZV gólyafészekből; 1978. 09. 09., RI. 68. Atholus duodecimstriatus ssp. quatuordecimstriatus (GYLLENHAL, 1808) Syn.: Hister quatuordecimstriatus GYLLENHAL, 1808 - Hister duodecimstriatus var. beta PAYKULL, 1811 - Hister quinquestriatus MOTSCHULSKY, 1860 - Atholus quatuordecimstriatus THOMSON, 1862 - Hister duodecimstriatus var. quatuordecimstriatus BAUDI et SELVE, 1864 - Hister bimaculatus var. quattuordecimstriatus (sic!) AUZAT, 1925 - Atholus duodecimstriatus quinquestriatus THÉROND, 1962.