Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)
ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)
Hister purpurascens var. niger SCHMIDT, 1885 - Hister purpurascens var. punctipennis GERHARDT, 1900 - Hister purpurascens var. christophi BICKHARDT, 1913 - Hister purpurascens var. strioliger REICHARDT, 1921 - Hister purpurascens var. pueli CHOBAUT, 1922 - Hister purpurascens var. mesmini AUZAT, 1927 Életmódja kevéssé ismert. A kifejlett bogarak általában megtalálhatók trágyában, dögökön és rothadó növényi anyagok között, de gyűjtötték már árvízi hordalék és talaj rostálása során, sőt bokrokat, fákat kopogtatva is. Előfordult még a hörcsög lyukában, a csóka és a kék galamb fészkében is. Holarktikus elterjedésű faj, amely előfordul egész Európában, északon a 65. szélességi fokig Skóciában és Skandináviában, délen az Ibériai-félszigettől Törökországig, a Kaukázusban, Szibériában egészen Koreáig. MAZUR (1984) szerint Észak-Amerikába behurcolták. Magyarországon, így a Bakony-hegységben is, nagyon közönséges. Coll.: BTM, MTM, mgy (RI). Agár-tető (Sáska): 1978. 04. 23., PA - Bagó-hegy (Balatonszőlős): 1979. 04. 14., RI - Bakonybél: 1978. 05. 31., PA - Bakonyszűcs: 1983. 05. 10., PA - Balatonalmádi: 1955. 05. OL, MM; 1967. 06. 18., P -Balatonhenye: 1978. 04. 23., RI - Balatonszepezd: 1976. 05. 08., RI - Bendola-patak (Liter): 1996. 04. 11., KC - Berhida: 1954. 04. 00., LR - Csatár-hegy (Veszprém): 1997. 04. 10., KC - Csilla-hegy (Újdörögd): 1985. 05. IL, HG - Cuha-hegy: 1957. 06. 27., P - Halastavak (Kádárta): 1996. 05. 09., KC -Hódos-ér-völgy (Bakonyszentlászió): 1957. 08. 27., P - Jókai-bánya (Ajka): 1957. 04. 22., TS - Kálomista (Kapolcs): 1968. 05. 07., P - Kecske-kői-szántó (Ravazd): 1997. 06. 04., KC - Keszthely: 00. 00. 00., DR - Kopasz-hegy (Mindszentkálla): 1990. 03. 16., RI - Körtvélyes (Pécsely): 1979. 04. 08., RI - Kőtenger (Kővágóörs): 1978. 04. 29., ÁL - Külső-hegy (Vilonya): 1996. 05. 15., KC - Külső-tó (Tihany): 1983. 04. 04., RI et RGY - Láz-tető (Vállus): 1978. 05. 01., RI - Levendulás (Tihany): 1983. 04. 17, SZD, kopogtatva - Malomréti-völgy (Olaszfalu): 1983. 04. 10., TS - Mindszentkálla: 1992. 05. 03., RGY - Nyirád: 1979. 04. 16., PA - Ördög-árok (Bakonyoszlop): 1971. 05. 09., TS - Öreg-hegy (Mindszentkálla): 1993. 04. 18., 1993. 05. 06., 1994. 05. 14., RI - Ötfa (Bodajk): 1985. 07. 02., HG - Pápa: 00. 00. 00., MI; 1900. 05. 00., WF - Pétfürdő: 00. 00. 00., LR - Somló (Somlóvásárhely): 1963. 05. 07, P - Természetvédelmi Őrház (Tihany): 1983. 04. 24., TS-Tihany: 1939. 04. 15., SZV- Ugod: 1973. 04. 02., 1973. 05. 21., BJUgri-hegy (Királyszentistván): 1998. 07. 23, KC, tes - Veszprém: 1954. 09. 00., 1955. 05. 15., MM Zalahaláp: 1954. 05. 00., LR - Zánka: 1976. 04. .11., RI. 53. Margarinotus (Paralister) ventralis (MARSÉUL, 1854) - (jav.: rövidtestű sutabogár) Syn.: Hister ventralis MARSÉUL, 1854 - Paralister ventralis BICKHARDT, 1917 A faj életmódja kevéssé ismert. A kifejlett bogarak nyílt helyeken találhatók állati ürülékekben, dögökön, korhadó növényi anyagokban és madárfészkekben is. Euroszibériai faj, amely előfordul csaknem egész Európában, a Kaukázusban. Kis-Ázsiában, keleten Nyugat-Szibériáig. MAZUR és KASZAB (1980) Magyarországon gyakori fajként jelzi a síkságon, a hegy- és dombvidéken. A Bakony-hegységben a ritka fajok közé tartozik, mindössze két lelőhelyről ismerjük. Ezek közül az egyik a FRH irodalmi adata a másik „ A Bakony természeti képe" programban végzett gyűjtésekből származik. Coll: BTM Aszófő: 1969. 05. 09., P - Nagyvázsony: FRH 54. Margarinotus (Grammostethus) ruficornis (GRIMM, 1852) - (jav.: vörösesápú sutabogár) Syn.: Hister ruficornis GRIMM, 1852 - Hister myrmecophilus MULSANT et REY, 1853 - Hister nigellatus MARSÉUL, 1854 - Grammostethus ruficornis LEWIS, 1906. Életmódja kevéssé ismert. A bogarak általában megtalálhatók a száraz, öreg fák kérge alatt, leggyakrabban hangyák társaságában. Gyűjtötték a kartonépítő hangya és a rablóhangya fészkéből. Előfordult még az üregi nyúl kotorékjában és rókadögön is. A fejlődési stádiumait nem ismerjük. Európai faj, amely előfordul Közép- és Dél-Európában, a Kaukázusban és Kis-Ázsiában is. Magyarországról csak igen kevés lelőhelyről volt ismert, ezért bakonyi gyűjtési adatai igen értékesek.