Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 17. (Zirc, 1998)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony-hegység sutabogár-faunája (Coleoptera: Histeridae)

ségben a Balaton-felvidékről és a Keszthelyi-hegységből ismerjük. ,A Bakony természeti képe" kutatási programban nem gyűjtötték. Coll: MTM. Badacsony: 00. 00. 00., GA - Balatonederics: 00. 00. 00., GYJ - Berhida: 1953. 09. 09., LR, száraz húscsalétekről. 15. Saprinus (Saprinus) planiusculus MOTSCHULSKY, 1849 - (jav.: közönséges fémsutabogár) Syn.: Saprinus cuspidatus IHSSEN, 1849 Főleg dögön található a faj. Gyűjtötték dolmányos varjú, róka tetemén, valamint húscsalétken is. Igen nagy elterjedésű palearktikus faj. Megtalálható a Kanári- és Azori-szigeteken, Észak-Afrikában, Európában, Kis-Ázsiában, Szibériában keleten Kínáig, Koreáig, Japánig, délkeleten Vietnámig. Magyarországon a legközönségesebb Saprinus fajok közé tartozik. A Bakony-hegységben sokfelé gyűjtötték, leggyakrabban a Balaton-felvidéken és az Eszaki-Bakony lejtőin. Coll.: BTM, MTM, mgy (RI). Alsóörs: 1976. 06. 24., BJ - Balatonederics: 00. 00. 00., GYJ - Balatonhenye: 1978. 06. 03, RI Berhida: 1953. 09. 09., LR, száraz húscsalétekről - Fenyőfő: 00. 00. 00. WF - Mogyorós-hegy (Liter): 1997. 08. 06., KC-Öreg-hegy (Mindszentkálla): 1993.05.02., RI - Ugri-hegy (Királyszentistván): 1992. 07. 23., KC - Uzsali-árok (Homokbödöge), 1972.05.23., BJ - Súr: 1981. 06. 28., RI, dolmányos varjú dögön Veszprém: 1954. 07. 00., MAM. 16. Saprinus (Saprinus) semipunctatus (FABRICIUS, 1792) - Déli fémsutabogár. Syn.: Hister semipunctatus FABRICIUS, 1792 - Hister cyaneus ROSSI, 1792 - Hister coerulescens HOFFMANN, 1803 - Hister caspius DEJEAN, 1837 - Saprinus semipunctatus var. chobauti AUZAT, 1926. A faj a száraz helyeken, sztyeppréteken, buckásokon fordul elő, ahol dögökön találjuk. Nagy elterjedésű Nyugat-palearktikus faj, amely előfordul az Azori- és Zöldfoki-szigetektől Észak-Afrikán, Dél- és Közép-Európán át Közép-Ázsiáig (Kirgizisztán, Türkmenisztán, Afganisztán) és a Kaukázusban. Európában északra felhatol a Rajna-vidékig és Csehországig. Magyarországon sokfelé előfordul az alacsonyabb hegy- és dombvidéken és a síkságokon. A Bakony-hegységből a Tapolcai-medencéből említi a FRH. A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában egyéb Balatonfelvidéki példányok is találhatók. ,A Bakony természeti képe" kutatási programban ezt a fajt nem gyűjtötték, de a száraz sztyepplejtőkön valószínűleg másutt is előfordul. Coll.: MTM. Berhida: 1954. 08. 00., LR - Tapolca: FRH. 17. Saprinus (Saprinus) semistríatus (SCRIBA, 1790) - (jav.: fényes fémsutabogár). Syn.: Hister semistriatus SCRIBA, 1790 - Hister unicolor SCOPOLI, 1763 - Hister aeneus P. ROSSI, 1790 - Hister semipunctatus HERBST, 1792 - Hister nitidulus FABRICIUS, 1801 - Hister incrassatus FALDERMANN in MÉNÉTRIES, 1832 - Hister krynickii KRYNICKI, 1832 - Saprinus nitidulus ERICHSON, 1834 - Saprinus krynickii MARSÉUL, 1862 - Saprinus incrassatus MOTSCHULSKY 1849 - Saprinus uralensis MOTSCHULSKY, 1849 - Saprinus sparsipunctatus MOTSCHULSKY, 1849 Saprinus punctatostriatus MARSÉUL, 1862 - Saprinus rugipennis HOCHHUT, 1872 - Saprinus asphaltinus HOCHHUT, 1872 - Saprinus semistriatus var. hochhuti REITTER, 1906 (nom.nud.) Saprinus semistriatus var. punctatus W. KOLBE, 1911 - Saprinus semistriatus var. simulans J. SAHLBERG, 1913 - Saprinus semistriatus ab. pacoviensis ROUBAL, 1926 Az imágók a nyílt térségeken, legtöbbször a lazább talajokon dögök alatt és állatok trágyájában találhatók. Megtalálták egy Dracunculus sp. virágjában, de még a Corvus monedula spermoplogus (VIEILL.) és a dolmányos varjú fészkében is. A faj rajzása már áprilisban elkezdődik, és annak intenzitása a levegő hőmérsékletétől függ. A kopuláció a napfényes napokon történik, ezt követi a tojások lerakása már három nap múlva. A tojások száma nem nagy, eléri a 16-ot, melyeket a nőstény a felső talajrétegbe a dög, a trágy, stb. alá rakja. A lárvák fejlődése 17—19 napig tart, ebből az első lárvastádi-