Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

FUTÓ JÁNOS: A Csatár-hegyi barlang üledékei II.

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 16-1997 (2000); 41-48. A C S ATÁR-HEGYI-BARLANG ÜLEDÉKEI II. FUTÓ János Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Abstract: Sediments of the Csatár-Hill-cave II. - This paper is focused on sediments filling up the recently discovered parts of the Csatár-Hill-cave near Veszprém. Green shaded clay had settled in the Large-Hall under the thick laminite assise consisted of rock flour. The several dm diameter septaria concretions are very frequent in it. Yellow clay with sharp 45° angled border lies on the very bottom. More signs refer to follow-up sinking of the sediment. Bevezetés A Veszprémi-fennsíkból kiemelkedő Csatár-hegy keleti lejtőjén néhány évtizede feltárult barlang kutatástörténetét, földtani-morfológiai viszonyait, valamint az 1997. év végéig megismert - igen változatos - üledékkitöltését előző dolgozatunkban adtuk közre (FUTÓ 1999). Ugyanitt felvázoltuk a barlang fejlődéstörténetét, illetve másutt rámutattunk a benne található üledéktípusok és a negyedidőszaki éghajlatváltozások kapcsolatára (FUTÓ 2000a), valamint morfológiai szempontból tipizáltuk és összevetettük a környék hasonló üregeivel (FUTÓ 2000b). A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület tagjai által tovább folytatott barlangi munkálatok révén 1999. év végéig egy keskeny, kuszodaszerű járat tárult fel, amelyet kibontva, majd a vastag üledéksort felfelé áttörve alulról jutottak egy szomszédos, új terembe (FUTÓ - SCHÄFER 2000) (1. ábra). Jelen írásunkban az így megismert kitöltés üledéktípusairól számolunk be. Először a Nagy-terem előző cikkünkben már említett laminites sorozatát és az alatta települő - szeptáriás gumókkal tarkított - agyagösszletét, majd az új terem és az összekötő járat rétegsorát részletezzük. Barlangi laminit és agyag a Nagy-teremben Korábbi dolgozatunkban (FUTÓ 1999) csak érintőlegesen szóltunk az agyagösszletét kétfelé osztó barlangi laminitről. Akkor még úgy véltük, hogy egy közbetelepült, vékonyabb rétegcsoportról van szó, de az azóta - a bejárati kürtő vaslétrája és a Nagy-terem DK-i fala között - lefelé mélyített kutatóakna mintegy 150 cm vastagságban harántolta ezt a különleges képződményt. A metszetében vizsgálható, nagy felületű szelvény létrejöttét elősegítették az üledéket e zónában sűrűn (néhány cm-enként) átjáró, függőleges „litoklázisok". A feltárások miatt oldalról támasztékát vesztett, laza, csak kissé összeálló üledéktömeg ezen