Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

KOVÁCS J. ATTILA: A Tekeres-völgy (Déli-Bakony) növényzete

Centaurea sadleriana (Janka) A. et G.: Bokorerdő és sziklagyep-állományok peremén jelenik meg, igen szórványosan. Elterjedését többnyire a Scilla autumnalis populációkhoz lehet kötni, ott ahol felhagytak a legeltetéssel. Ceterach officinarum DC. in Lam et DC: Nyugati és déli kitettségű nyílt dolomitsziklagyepekben, sziklarepedésekben az Ördögrágta-kő és Vilma-puszta között. Coronilla coronata Nath.: A Kőris-hegy Ny-i oldalában, a Balaton-felvidékről felhúzódó karsztbokorerdők és mészkedvelő erdők peremén jelenik meg. Állománya több száz példányra tehető. Cotoneaster integerrimus Medik.: Sziklagyepekben ill. bokorerdők peremén található néhány tő. A Déli-Bakonyban több helyen is megjelenik (Csatár-hegy, M agyal-hegy, Vázsonyi-medence, Sáska környéki dolomitok stb.). Daphne cneorum L.: Csak szórványosan megjelenő, inkább ritkának tekinthető faj a térségben. A nyílt dolomitsziklagyepek egyes állományaiban található néhány tő (a Sas-hegytől Ny-ra). A populációk fennmaradását, a terjeszkedő turizmus és a motocross-gyakorlatok messzemenően veszélyeztetik. Dianthus pontederae Kern.: A völgy É-i részén, különösen a lejtősztyepek és a kopárfásítások zónájában több kis populációja van jelen. A Molnár-tanya térségében kis foltjait a rendszeres erdei lovaglás tizedelte meg. Dianthus plumarius L. subps. regis-stephani (Rapes.) Baksay: A Tekeres-völgy dolomitsziklagyepjeiben szinte mindenütt előfordul. Populációi gyakoriak, de nem nagy méretűek. A nyílt gyepekben a bolygatást viszonylag jól bírja. Dicta m nus albus L.: Bokorerdő és mészkedvelő tölgyesek peremén általánosan elterjedt faj. Nagyobb populációit a Kőris-hegy oldalában találjuk. A Sas-hegy felé állományai megritkulnak. Draba lasiocarpa Rochel: Nem túl gyakori, de kora tavasszal virító kis populációit több nyílt sziklagyep állományban megtaláltuk. Epipactis helleborine Cr.: Két termőhelyről jelezzük. Az egyik a Molnár-tanya zónájában levő cserestölgyesekhez tartozik. A másik pedig a 200 éves famatuzsálemek (Quercus robur) térségében van, a völgyi tisztásra lefutó domboldal alsó felében. Hepatica nobilis Mill.: A Tekeres-völgy középső szakaszán (Vilma-puszta és a csemetekert között) több fragmentumot képező értékes populáció maradt fenn. Mindenütt hűvös völgyaljakban, árnyékos, E-i kitettségben jelenik meg. Az élőhelyek cönológiai helyzete Mercuriali-Tilietum ill. Primulo v.-Tilietum felé mutat. A Tekeres-völgyi előfordulás azért kiemelendő, mert a Déli-Bakonyban a faj ritkának mondható (pl. Odörögd, Viszlói-erdő). Jovibarba hirta (1.) Rchb.: Sziklás élőhelyek igen gyakori faja. Mondhatni végigkíséri a völgyet, de főleg a napsütötte oldalak, sziklarepedések biztosítják hosszú távú fennmaradását. Jurinea mollis (L.) Rchb.: A Kőris-hegy Ny-i oldalában szórványosan megjelenő faj. Legtöbb példányát a karsztbokorerdő tisztásain észleltük. Lilium martagon L.: Néhány példányát völgyalji cseres tölgyesben ill. dolomittörmelék-erdőben észleltük, Vilma-puszta és a „famatuzsálemek" közötti térségben. Linum tenuifolium L.: Lejtősztyepekben viszonylag gyakran előforduló példányaival találkozunk. A Csatár-hegy felé nyúló platón bár nagyobb a példányszám, mégsem alkot összefüggő, kiterjedt állományo-