Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)
KOVÁCS J. ATTILA: A Tekeres-völgy (Déli-Bakony) növényzete
növényfajok ponttérképezése, vegetációtérkép, növénytársulások jellemzése stb. jelen dolgozatunkban adjuk közre. A feldolgozás folyamán megalapozódott azon összkép, mely szerint a Tekeres-völgy botanikai-ökológiai szempontból egy olyan lokális természeti területe a Déli-Bakonynak, mely fajgazdagsága és ökológiai folyosó funkciója révén igen értékes élőhelyek megőrzését és fennmaradását biztosította. így az eddigieknél jóval több figyelmet érdemel úgy a szakma, mint a természetvédelem részéről. Eredmények Ami a flóradiverzitást és a botanikai értékeket illeti, elmondhatjuk, hogy a területen a több mint 320 edényes taxon közül 37 védett növény volt regisztrálható. Ezen kívül, chorológiailag és cönológiailag kb. 15-20 faj külön figyelmet érdemel. A Tekeres-völgy folyosószerű, átmeneti jellegét - a Balaton-felvidék és az Eszaki-Bakony között - erősítik a következő fajok erőteljes populációi is: Seseli leucospermum, Aethionema saxatile, Scilla autumnalis, Amelanchier ovális, Cotinus coggygtia, Paronychia cephalotes, Draba lasiocarpa, Fumana procumbens, Hepatica nobilis, Moehringia muscosa, Scabiosa canescens stb. A vegetáció változatosságát ill. a cönológiai diverzitás különlegességét, főleg a dolomitsziklagyepek és lejtősztyepek sajátosságai határozzák meg: Seseli leucospermi-Festucetum pallentis, Festuco pallenti-Brometum erecti-pannonici, Chrysopogono-Caricetum humilis növénytársulások állományainak gazdagsága és ritka botanikai értékeinek jelenléte. Ezen kívül a vegetáció további sajátosságait a szubmediterrán jellegű, fellazuló, xerotherm erdők erőteljes állományai adják: Cotino-Quereetum pubescentis, Vicio sprasiflorae-Quercetum pubescentis, melyek cönológiai viszonyaikkal szorosan kötődnek a zonális jellegű cseres-tölgyesekhez (Quercetum petraeae-cerris). Az árnyékos, hűvös, szurdokszerű völgyekben, a mezofil lombos erdők egy sajátos egysége, a dolomittörmeléklejtő-erdő (Primulo verisTilietum platyphyllae) maradt fenn. Növényföldrajzilag érdekes, hogy ezek a társulások a Déli-Bakony nyugati térségében megritkulnak ill. a legtöbb helyen az atlantikus hatás erősödése révén már fenn sem maradtak. A Tekeres-völgy edényes flóralistája (nomenklatúra: SIMON 1992) Acer campestre L., Acerplatanoides L, Acerpseudoplatanus L., Achillea mülefolium, Achillea setacea W. et K., Acinos arvensis (Lam.) Dandy, Aconitum vulparia Rchb., Adonis vernalis L., Aegopodiumpodagraria L., Aethionema saxatile (L.) R. Br., Agrimonia eupatoria L., Agropyron caninum (L.) R. et Sch., Agropyron repens (L.) PB., Agrostis capillaris L., Agrostis stolonifera L., Alchemilla acutiloba Opiz, Alliaria petiolata (M.B.) Cavara et Grande, Allium flavum L., Allium montanum F. W Schm., Althea officinalis L., Alyssum alyssoides (L.) Nath., Alyssum montanum L., Amelanchier ovalis Medik., Anacamptis pyramidalis (L.) Rchb., Anchusa officinalis L., Anthericum ramosum L, Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm., Anthyllis vulnarearia L. subsp. polyphylla (Kit.) Nym, Arabis turrita L., Arrhenatherum elatius (L.) P.B., Artemisia pontica L., Artemisia vulgaris L., Asarum europaeum L., Asperula cynanchica L., Asplenium trichomanes L., Asplenium ruta-muraria L., Aster linosyris (L.) Bernh., Astragalus austriacus Jacq., Ballota nigra L., Berberis vulgaris L., Berteroa incana (L.) DG, Betonica officinalis,]^., Biscutella laevigata L., Bothriochloa ischaemum, Brachypodium pinnatum (L.) RB., Brachypodium sylvaticum (Huds.) R. et Sch., Bromus commutatus Schratt,
