Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

BODORKÓS ZSOLT: Adatok a Prága-hegy (Veszprém megye) geológiai ismeretéhez

Irodalom-References BALOGH K.-JÁMBOR Á.-PARTÉNYI Z.-RAVASZNÉ BARANYAI L.-SOLTI G. (1982): A dunántúli bazaltok K/Ar radiometrikus kora - Földt. Int. Évi Jel. 1980-ról: 243-260. HAAS J - JOCHÁNÉ EDELÉNYI E. (szerk.) (1988): A Bakony hegység földtani térképe, 20 000-es sorozat, Sümeg - MÁFI JÁMBOR Á. (1980): A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei - MÁFI Évkönyv 62. JÁMBOR Á.-PARTÉNYI Z.-SOLTI G. (1981): A dunántúli bazalt vulkánitok földtani jellegei - Földt. Int. Évi Jel. 1979-ről: 225-239. JOCHÁNÉ EDELÉNYI E.-HAAS J. (1986): Sümeg - Magyarázó a Bakony-hegység 20 000-es földtani térképsorozatához - MÁFI, Bp.: 47-54. JUGOVICS L. (1948): Adatok a Tátika-Prága-Sarvaly hegyek vulkanológiai felépítéséhez - Földt. Közi. 78.: 196-205. JUGOVICS L. (1955/56): Ujabb vulkanológiai és kőzettani megfigyelések a Tátika-csoport bazalthegyein Földt. Int. Évi Jel.: 153-178. JUGOVICS L. (1974): A magyarországi bazaltok kémiai jellege - Földt. Int. Évi Jel.: 431-470. JUGOVICS L.-CSÁNK E.-NÉ (1955/56): A Tátika bazaltcsoport fekü és fedőhomokjának eredete. Földt. Int. Évi Jel. 2. köt.: 179-198. KLESPITZ J. (1990): Bányageológiai megfigyelések az állami kőbányaipar bazaltbányáiban - Építőanyag 42.évf. 4.SZ.: 121-133. MAURITZ B.-HARWOOD, H. F. (1937): A Tátika-csoport bazaltos kőzetei - Math, és Term. Tud. Ért. 55. köt.: 75-104. VITÁLIS I. (1911): A Balaton-felvidéki bazaltok - A Balaton Tud. Tanúim. Eredm. 1.1 Ásványt. Függ.: 38-39. Summary Data to the geological knowledge of the Prága-Hill (Veszprém County) - The basalt range between the Tátika and the Sarvaly hills is of NE-SW line and can be followed in about 6 km length. Our research area, the Prága-Hill lies at the central part of this bed. Central mass of the hill consists of greyish-black, columnar basalt with thick structure. Benchy basalt appears in every case in the sediment-basalt contact zone. On the upper part of the pit-walls significant quantity of cover sediment was found. Here only inconsiderable contact effects emerge with the basalt. I call „cover sediments" those which do not adjoin on the basalt with all of their sizes, extensive (from one meter till ten meter size scale), therefore the contact effect is small. Pannon sediments turn up in the form of inner burden at the upper part of the pit-walls. Sediments appearing as inner cover were classified to the inclusions. Characteristic feature of the inclusions that the contact effect is stronger due to their smaller sizes (cm-m size scale). Inclusions have been developed partly from ripped materials of the base, partly from sediments passed or flown round by the basalt. Sizes of these range from some centimetres till several metres. Their material is the previously described sandy-clay in most of the cases, but quartziferous and limestone inclusions occur as well. A szerző címe (Author's adress): BODORKÓS Zsolt Bakonyi Természettudományi Múzeum H-8420 Zirc Rákóczi tér 1.