Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

BODORKÓS ZSOLT: Adatok a Prága-hegy (Veszprém megye) geológiai ismeretéhez

Mészkőzárványok is előfordultak, de valódi méretük nem ismert, mivel törmelékben bukkantunk rájuk. Bennük mollusca-héj metszetek és apró kalcitüregek figyelhetők meg. Egy 1999-ben gyűjtött, a felső bányaszint egyik nagyobb, sötétzöld, erősen összesült zárvány anyaga RÁLISCHNÉ FELGENHAUER E. vékonycsiszolatos vizsgálata szerint hólyagos üvegtufa lehetett. Összetételében az agyagásványok uralkodnak, de jelentős a karbonáttartalom is. Erősen repedezett és a repedéseket 0,1 mm vastagságban kvarc tölti ki. Összegzés A Prága-hegyen végzett megfigyeléseinkből a következő megállapítások és feltételezések vonhatók le. A hegy központi tömegét szürkésfekete, tömött szövetű, oszlopos elválású bazalt alkotja. Pados elválású bazalt minden esetben az üledék-bazalt kontakt zónában jelenik meg. A bányafalak felső részén jelentős mennyiségű fedőüledéket találtunk. A bazalttal itt csak csekély kontakt hatás mutatkozik. A Prága-hegy gerince pannon üledékbe nyomult kipreparálódott teleptelér (JÁMBOR et al. 1981). Az üledéket a felnyomuló magma részben kikerülte, bekebelezte, részben enyhén megemelve felboltozta. A felnyomulás kétszeri alkalommal történhetett. Feltételezhető, hogy a kúpszerű formák a második felnyomulás produktumai. Néhol a magma áttörhette a felszínt és felszíni lávafolyást eredményezett. A lepusztulás folyamán a kis kúpok közti mélyedésekben ill. a láva által borított területen „belső meddőként" fennmaradt az egykori fedőüledék. Ennek maradványait találtuk meg a bányafalak felső részében, a teknőszerű mélyedésben a hegy ÉK-i oldalán. Kérdéses a tufás kőzet eredete, anyagából következően viszont mindenképpen felszíni vulkáni működésre is következtethetünk. A különféle zárványok és az üledékekből vett minták a Bakonyi Természettudományi Múzeum geológiai gyűjteményében kerültek elhelyezésre. Köszönetnyilvánítás Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni a bánya vezetőségének és dolgozóinak, hogy lehetőséget nyújtanak a folyamatos vizsgálódásra. Köszönet illeti Rálischné dr. Felgenhauer Erzsébetet a vékonycsiszolatok kőzettani leírásáért, Korpásné Hódi Margitot az ősmaradványok meghatározásáért, valamint Korpás Lászlót javító szándékú észrevételeiért.