Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

BODORKÓS ZSOLT: Adatok a Prága-hegy (Veszprém megye) geológiai ismeretéhez

6. ábra: Bazalt-üledék kontaktus A „belső meddőként" előforduló üledékeket a zárványok közé soroltam. Mivel méreteik kisebbek (cm-m-es nagyságrend) mint az előbbieké a kontakt hatás nagyobb mértékben érvényesül. Ezekhez hasonló előfordulást a szomszédos Sarvaly-hegyről már ismertettek, legutóbb KLESPITZ (1990). Az üledékek anyaga minden esetben pannon homok és agyag, ill. ezek különféle arányú keverékei. A bazalttelértől egy 2-3 m vastag homokos-agyagos összlettel elválasztva egy tufás jellegű kőzet fordult elő. Ez a kőzet erősen bontott bazaltgömböcskékből (0,5-15 cm), agyaggömböcskékből és ritkábban kvarckavicsokból, valamint az ezeket összecementáló finom kőzetlisztes anyagból áll (8. ábra). A zárványok részben a fekü felszakított anyagából származnak, részben pedig a bazalt által körbefolyt üledékek. Ezek mérete pár cm-néhány méter. Anyaguk többnyire a már ismertetett homokos-agyagos kőzetekből áll. A bányafalak felső részén gyakoriak az agyagos zárványok. Ezekhez a zárványokhoz nagyon formagazdag karbonátos (kalcitaragonit)-zeolitos (phillipsit) ásványtársulás kapcsolódik. A kvarc anyagú zárvány viszonylag kevés, ezek feltehetően kavicsok voltak. Ezek általában szabálytalan alakúak, bár szabályos trapéz alakú is előkerült már. Méretük 2 és 10 cm között változik. A kvarcanyag gyakran erősen töredezett, szemcsés jelleget mutat. Egy alkalommal szulfidásvány került elő kvarczárványból.