Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

FUTÓ JÁNOS: A Csatár-hegyi barlang üledékei II.

Az új terem (1. ábra) kitöltése fő vonásaiban hasonlít a már korábban leírt (FUTÓ 1999) szomszédos Nagy-terem üledékeire. A felső, dolomittörmelékes zóna alatt 1 m-nyi - alsó részén laminites - vörösagyag fekszik ferdén. Alatta éles határral sárga agyag települ nagyon erősen dőlve és oldalról közvetlenül érintkezve a dolomit szálkőzettel. Mivel a feltárás alulról lyukasztotta át az új terem üledékösszletét, viszonylag épségben őrződött meg az eredeti, érintetlen barlangi felszín. Ennek köszönhető, hogy a mennyezetről lehullott dolomittörmelék által képzett középső sánc körül - ott, ahová már nem jutottak el a leguruló kőzetdarabok - világos színű, finom dolomitliszt tölti ki a laza törmelék réseit és a felszínt is ez borítja. A körben szinte mindenütt aláhajló falak egy oldalra és lefelé szélesedő, viszonylag nagyméretű termet sejtetnek. A formakincs alapvetően keveredési korróziós kialakulásra utal. Előfordul közel 1 m átmérőjű gömbüstös üreg is, melynek falán pici (néhány cm-es hosszúságú, 1-2 cm átmérőjű) inaktív cseppkövek látszanak, hasonlóan az Omladék-terem vörös színeződésű sztalaktitjaihoz (FUTÓ 1999). A felső terem dolomit szálkőzetfalai mentén helyenként mésszel cementált a törmelékanyag, de érdekes módon magától a faltól néhány cm-es rések választják el - feltehetően ez az állapot az alatta lévő agyag rogyadozása és tömörödése miatt következett be. Az 1 m vastag dolomittörmelék néhol breccsás jellegű, de valójában laza, hézagos szerkezetű, osztályozatlan, az egyes darabok mérete nagyon vegyes: cm-es és dm-es, de néha előfordul 0,5-1 m-es tömb is - igazi omladékanyag. A törmelékdarabok közti hézagokban néhol tiszta hegyitej-kiválás is jellemző. Az alatta települő réteg 20-40 cm között változó vastagságú, kevés okkersárga agyagba ágyazódó, szögletes törmelék. A dolomit mellett sok kalcitkéreg-töredéket is tartalmaz. Egy helyen lemezes kalcitba cementálódott 1 cm átmérőjű cseppkőtöredéket is találtunk. A kalcitdarabok 2-10 cm méretűek, szabálytalan, rücskös felületűek, de nem gumószerűek. Ez a réteg egyenetlen, hajladozó felülettel érintkezik az alatta fekvő vörösagyag összlettel. A törmelék „gyors", de nem éles - 1 cm-en belüli - határváltással megy át a közel 1 m vastagságú, viszonylag laza szerkezetű, élénkvörös agyagba. Ennek fölső részén már megjelennek a szeptáriás gumók, de itt még ritkábban és szabálytalanul helyezkednek el, átmérőjük 20-30 cm. Lefelé a gumók oly módon sorakoznak egymás mellett, hogy a szomszédos konkréciók egymásba érve szinte összefüggő réteget alkotnak. Formájuk lapos gumóhoz, diszkoszhoz hasonló: 50-60 cm-es átmérőhöz 20-40 cm-es vastagság tartozik. Széttörve jól látszik jellegzetes belső szerkezetük; átmérőtől függően a 3-4 vagy 5-6 cm vastag külső kéreg, és egy belső mag, melynek nyitott repedései 0,5-1 cm szélesek. A vörösagyag összlet alsó, 15 cm-es szakasza laminites rétegzettségű. Az egyenként 3-4 mm vastag lemezek színeltérést és anyagváltozást szabad szemmel nem mutatnak, csak súrolófényben láthatók. A vörös agyag rendkívül éles, ferde (kb. 45°-os) határfelület mentén érintkezik a fekü sárga agyaggal (4. ábra). Ez a szívós, tömött - kézzel hajlott felületű poliéderes darabokra törhető - sárga agyag mészmentes, csak nagyon kevés apró kvarcszemcsét tartalmaz. Az agyagon belül gyakoriak a fényes csúszási lapok. E tenyérnyi foltok nem egy síkban helyezkednek el, hanem kissé eltérő szöget zárnak be egymással, és a „karcnyomok" is többféle mozgási irányt mutatnak. E jelenség alapján, és a fentebb leírt ferde települési viszonyokból a sárga agyag utólagos, rogyadozó mozgásaira lehet következtetni. Ezt támasztja alá, hogy a réteghatártól lefelé ék alakú (néhány cm szélességű és dm hosszúságú) vörös agyag repedéskitöltések nyúlnak bele a sárga agyagba. Sajnos a jelenlegi feltártsági viszonyok nem mutatják az új terem oldalsó részét kitöltő sárga agyag és az ide torkolló - fentebb leírt - folyosó zöldes árnyalatú agyagjának kapcsolatát. Ugyanígy nem ismerjük a terem alsó és belső részeinek üledékeit - ezekre a kérdésekre a további kutatások adhatnak választ.