Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 16. (Zirc, 1997)

GALÁCZ ANDRÁS: Mélységek és sekélyességek. A dunántúli-középhegységi jura kutatásának 125 éve

sor és fauna revíziójával szerepelt (GÉCZY 1961). Ez a munka több vonatkozásban hozott újat a magyar sztratigráfiába. Az itt elemzett kérdéskör tekintetében (hazai) metodikai újdonság, hogy a kőzetek keletkezését tárgyalva GÉCZY a korabeli szakirodalom eredményeit is figyelembe veszi (hivatkozásokkal!). Nem azért közöl bizonyos véleményt, mert ezt „csak így tudja elképzelni", hanem mert megfigyelései összecsengenek másutt, hasonló vizsgálatokkal elért eredményekkel, s így a másoktól már levont konklúziók is felhasználhatók. Ezzel a módszerrel elemzi a vékonycsiszolatok, a szöveti szerkezet és a teljes faunakép alapján az egyes képződményeket. Az alsó-liász keletkezési környezetére a neritikus övet jelöli meg. „A középső-liásztól kezdve a planktonszervezetek előretörése a távoli partvonal pozitív eltolódásával a nyílttengeri jelleg fokozott érvényesülésével magyarázató ugyan, de a bentosz szervezetek fokozatos eltűnése, az üledékfelhalmozódás csökkenésével és a kioldódás fokozódásával karöltve, már a tenger jelentős mélyülését feltételezi" (pp. 423-424; a kiemelések GÉCZYÍŐI). A felső-liászt követő „alsó-dogger és középső-dogger gumós mészkövek ... a batiális (-200 m-től -4000 m-ig) öv felső részébe, a felső-dogger-alsó-malm radiolaritok a batiális öv mélyebb részébe sorolhatók". Bár a szöveg egyértelműen nem a képződési mélységeket adja meg méterben, hanem az illető övezetek mélységtartományát, mégis, később ezt a mondatot sokan félreértelmezték. Pedig a mellékelt ábra (7. ábra in GÉCZY 1961) ugyancsak világosan mutatja: GÉCZY szerint a legmélyebb keletkezésűnek tekintett radiolarit ill. túzköves mészkő legfeljebb 1600-1700 m mélyen keletkezhetett (4. ábra). FelsőJura FelsőLiász Dogger Maim Alsó - krélo triasz Alsó Középső Felső Also |Koz éps 5 1 Felső Alsó 1 Középső 1 Felső Szárazulat o ! 1 ! 1 Nenhkus 5 o Dnchsreim mészkő —2 Knnoideas mészkő f1 !^__ í • """"Tr noideas mészkő - iOO Dnchsreim mészkő —2 Knnoideas mészkő /Varos cephajopodas mészkő f_! 1 ^^Ceprialopodás 1 / mészkő If noideas mészkő fPszeudobreccsa \ 1 1 1 1 1 1 1 1 If 1 -<000 - • 1 \ i sz a ! 1 1 í \ 1 / 1 \ 1 / 1 f^e

S 1 ! ! 1 1 4. ábra: GÉCZY Barnabás (1961) ábrája a bakonyi jura képződmények fejlődésmenetéről GÉCZY Barnabás szemléletmódját nemcsak kiváló tudományos módszertani felkészültsége formálta. Minden bizonnyal könnyen tette magáévá a TELEGDI ROTH Károly akadémiai székfoglalójában felvázolt koncepciót, hiszen akkor TELEGDI ROTH, 1947-től az egyetemi Őslénytani Intézet vezetője, professzora volt. TELEGDI ROTH volt az, aki a jura témát - VADÁSZ akkor szükséges jóváhagyásával - GÉczYnek 1954-ben felajánlotta. Munkájából kitűnik, hogy véleménye nem valamiféle ellentmondási kényszer hatására, hanem az anyag vizsgálatának és a kurrens tudományos eredmények adatainak figyelembevételével formálódott. Az 1959-es konferencián ugyan nem szerepelt, de meg kell emlékeznünk KOVÁCS Lajosról, mint a bakonyi jura ez időben aktív kutatójáról. Ő is TELEGDI ROTH tanítvány volt, aki