Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 15. (Zirc, 1996)

KONTSCHÁN JENŐ: Alakváltozatok a Gammarus roeseli Gervais (Crustacea: Amphipoda) fajon

Eredmények A rákok a Bakony-hegység három területéről lettek begyűjtve, a gyűjtést BARTA Zoltán (akinek a szerző ezúton köszöni meg segítségét) és a szerző végezte. A gyűjtőterületek közül kettő folyóvíz (Cuha-patak, Vázsonyi-séd) egy pedig állóvíz (a Balaton, Balatonfürednél). Összesen 442 egyed lett átvizsgálva. A gyűjtőterületeken begyűjtött egyedek aránya (egy gyűjtőterület több gyűjtési pontot is magába foglal): Cuha-patak 58%, Vázsonyi-séd 29%, Balaton 13%. A szerző elsődlegesen a „ triacanthus " és „ roeseli " alakváltozatot (1. ábra) és a két típus közötti átmeneteket vizsgálta, amely során az állatokat öt csoportba sorolta (A,B,C,D és E csoportok) a testszelvényeken levő tüske, illetve sok esetben dudor (a tüske és a dudor közti különbséget a 2. ábra mutatja) alapján (1. táblázat). Ezek a tüskék a rákok 7-10. szelvényein találhatók meg. Csop./Szelv. 7 8 9 10 A T T T T B T T T C T T D D D T T E T T 1. táblázat: A szelvények tüskéinek csoportonkénti eloszlása (T: tüske, D: dudor ) Az „A" csoportba azokat az egyedeket soroltuk, amelyeknek a fejtől számított 7., 8., 9. és a 10. szelvényén tüske van (eredeti „roeseli" forma), a „B" csoport tagjainak a 7. szelvényén nincs, de 8., 9., 10. szelvényén van tüske (eredeti „triacanthus" forma), a „C" csoport egyedeinek csak a 8. és a 9. szelvényén van tüske, azonban a 10. szelvény tüskéje nem hegyesedik el, hanem inkább dudorszerű képlet. A „D" csoportba tartozó bolharákoknál a 9. és a 10. szelvényen van tüske és a 8 szelvény rendelkezik dudorral. Az „E" csoport tagjainak csak két szelvényén van tüske, a 8. és a 9. szelvényen. Az öt különböző csoport nem egyforma gyakorisággal fordul elő, leginkább a C csoport tagjaival lehet találkozni (3. ábra). D E A 2% 5% 4% 3. ábra: A csoportok egymáshoz viszonyított gyakorisága