Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 15. (Zirc, 1996)

CSERVENKA JUDIT – ASZALÓS RÉKA – BRÁZ ESZTER – PETŐHÁZI ATTILA – ROSSMANN ZOLTÁN: A Primula x brevistyla DC. hibrid kankalinfaj előfordulásának predikciós térképezése a bakonyi Cuha-völgyben

Kutatási célok és kérdések Az ökológiában elfogadott, és számos megfigyeléssel alátámasztott tény, hogy a domborzat markánsan megváltoztathatja a növényekre közvetlenül ható környezeti tényezők hatásának intenzitását, ezért szerepe igen fontos a fajok előfordulásának meghatározásában (ZÓLYOMI és mtsai. 1954, JAKUCS 1962, FRANKLIN 1995). Ez különösen igaz a vizsgált hibridfaj esetében, amely - akárcsak anyanövénye, a Primula veris - jellegzetes domborzati viszonyok közt él. Jelen kutatás során célunk az volt, hogy a domborzat mint meghatározó háttérmintázat és a hibridfaj előfordulásának kapcsolatát leírjuk, majd ennek alapján kijelöljünk olyan helyeket, amelyek potenciálisan megfelelnek igényeinek. A domborzat elemei közül a tengerszint feletti magasság, a lejtőmeredekség, a kitettség és a felszíngörbület hatását vizsgáltuk. A fentieket figyelembe véve a következő kérdésekre kerestük a választ: - Milyen domborzati viszonyok között él a hibrid kankalin? - Mi az egyes domborzati elemek szerepe a faj előfordulásának meghatározásában? - Hol vannak az adott régióban a faj populációinak potenciális élőhelyei? Anyag és módszer A kutatási terület: A kutatási terület a bakonyi Vinye-major és Porva-Csesznek vasútállomás közt található Zörög-hegy és környéke, kiterjedése 11 km

2 (5. ábra). A terület fő kőzetei a dachsteini mészkő, az eocén nummuliteszes mészkő és a fődolomit, melybe a Cuha-patak mélyen bevágódik, meredek falú sziklaszorost és mellékvölgyeket hozva létre (JUHÁSZ 1987). A patakvölgyet az üledékes kőzetek sasbércei - többek közt a Zörög-hegy és a Kovács-domb keretezik. A szorosban szép kifejlődésű szurdokerdő, a hűvösebb völgyekben, a völgy északias oldalain szubmontán bükkös és gyertyános-tölgyes állományok találhatók. A meredek völgyoldalak és a sasbércek lankás platóinak találkozásain alacsony, nyílt lombkoronaszintű molyhos-cseres mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők és cseres-tölgyesek díszlenek (FEKETE 1988). A kankalinfajok lokális elterjedési térképe: 1999 tavaszán a 11 km

2-es mintaterületünk egy kisebb, 4,5 km

2-es területén, a Zöröghegyen elkészítettük a tavaszi kankalin és a hibridfaj előfordulási folttérképét (6. ábra). A terület kiválasztásában az itt élő hibrid Primula-állományokról szóló korábbi kutatások, irodalmi adatok és térképek (NAGY-DÁNOS 1979) is segítettek. A fajok előfordulásainak súlypontja a plató meredek letöréseinek környékére esik, és elsősorban a nyitottabb koronaszintű tölgyes erdőkben találhatók. Kiderült, hogy a hibrid populációk szélesebb élőhelyi toleranciával rendelkeznek - árnyékosabb erdőkben is előfordulnak - mint a tavaszi kankalin populációi. Ez azzal magyarázható, hogy a platós részeken a letermelt erdők felnövekedésével és záródásával a tavaszi kankalin egyedszámát tekintve jelentősen visszaszorul, de a hibrid populációk még hosszú ideig túlélnek (CSERVENKA 1999). Ezt a kankalinfajok hosszú élettartamát, perzisztenciáját igazoló kutatások is alátámasztják (TAMM 1972, VALVERDE -SILVERTOWN 1997). A mintaterület ezen kisebb, feltérképezett részét hívtuk „tanulóterületnek", mert ezen belül vizsgáltuk meg a domborzat és az előfordulás kapcsolatát, és ezekből az adatokból becsültük a hibrid faj előfordulását a teljes mintaterületre.