Bauer Norbert (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 15. (Zirc, 1996)
PETRÓCZI IMRE: Adatok a vidra (Lutra lutra Linnaeus, 1758) Veszprém megyei elterjedéséről
A felmérés módszere A vidra elterjedésének monitorozására az IUCN nemzetközi szabványt dolgozott ki (minimum-standard módszer), mely alapján már több országban folytattak felméréseket. Magyarországon is eszerint történtek a vizsgálatok, így lehetőség adódik az Európa országaiban ezzel a módszerrel elvégzett munkákból származó eredményekkel való összevetésre. A felmérés alapelvei: A vidra jelenléte a jellegzetes életnyomok (lábnyom, hullaték, zsákmánymaradvány, elhullott egyed) alapján viszonylag könnyen és biztosan megállapítható egy-egy élőhelyen. Az állat vizuális megfigyelésére - rejtőzködő életmódja miatt - csak ritkán nyílik lehetőség, ezért az életnyomadatok felhasználása is elfogadott. A mennyiségi felmérés tehát nehéz, mert több példány is használhatja rendszeresen ugyanazokat a csapákat, ösvényeket. A felmérés tehát igazából jelenléthiány regisztrálására alkalmas. A mintavételi terület kijelölése: A vízhez kötött életmód következtében egy-egy nagyobb terület lehetséges előfordulási helyei jól behatárolhatóak (állandó, természetes és mesterséges állóvizek, vízfolyások) és ezek, vagy ezek reprezentatív részein végzett felméréssel az állat jelenléte feltérképezhető. A mintavétel ideje: A nyomok jobb észlelhetősége végett célszerű a kevésbé dús vegetációjú őszi-téli időszakban, novembertől márciusig végezni a mintavételt. Ezalatt a jelenléthiány megállapítására - a nemzetközi szabvány szerint - egy vizsgálat is elegendő (CSORBA - PECSENYE 1997). A mintavétel módja: A kiválasztott területnek legalább 600 méteres, reprezentatív szakaszát kell átvizsgálni a folyóvíz partja mentén vagy az állóvíz körül. Csak a teljes szakasz átvizsgálása után „mondható ki" az előfordulás vagy a jelenlét hiánya. Ha már az első tíz méteren „vidrajel" van, a felmérés azon a helyen nem feltétlenül folytatandó a teljes szakaszon; az a mintavételi pont már ennek alapján is vidra által jártnak tekinthető. Eredmények Az 1995 novembere és 1996 márciusa, valamint az 1998 novembere és 1999 márciusa között lezajlott felmérés eredményeképpen megrajzolható Veszprém megye vidra-előfordulási térképe, melyet 10 x 10 km-es, UTM rendszerű hálótérképen, a két ciklusra vonatkoztatva egyben ábrázoltam (1. ábra). Az alábbi táblázatban a vidra előfordulásának helyeit rögzítettem Veszprém megyére vonatkoztatva az 1995 novembere és 1996 márciusa, valamint az 1998 novembere és 1999 márciusa között lezajlott felmérés nyomán (1. táblázat). A mintavételi pontok ismertetésénél érvényesült a faunisztikai adatközlés hazai egységesítésére irányuló törekvés (DÉVAI-MISKOLCZI-TÓTH 1987), így a mintavételi helyek kódjai az UTM rendszerű hálótérkép 2,5 x 2,5 km-es bontású változata szerint kerülnek közlésre. Ez a lista lehetővé teszi külföldiek számára is az adatok felhasználását, illetve megkönynyíti a későbbi ellenőrzéseket. Az adatok felsorolásánál az adatközlők (BAG: Barcza Gábor, BG: Békássy Gábor, MA: Mészáros András, MCS: Megyer Csaba, Pl: Petróczi Imre, VJ: Vers József, VL: Vókó László) is feltüntetésre kerültek.