Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

RETEZÁR IMRE - SZÉKELY KÁLMÁN: Vászoly és környékének futóbogarai, cincérei (Coleoptera: Carabidae, Cerambycidae)

52. Anaglyptus (Cyrtophorus) mysticus (LINNAEUS, 1758) - Juhar díszcincér Elterjedési területe a Pontomediterrán régió. Magyarországon a hegy- és dombvidéken elég gyakori, területünkön szintén nem ritka. A lárva különféle lombos fák törzsében és vastagabb ágaiban fordul elő (tölgy, juhar, kőris, gyümölcsfák stb). Május-júniusban, elsősorban virágzó galagonyán található. Területünkön több helyütt előkerült. 53. Xylotrechus arvicola (OLIVIER, 1795) - Gazdászcincér Elterjedési területe a palearktikus régió déli fele. Magyarországi előfordulása szórványos és ritka. Lárvája különféle lombos fák, cserjék törzsében él, polifág. Területünkön kinevelés során hársfából került elő. Vászoly: Öreg-hegy. 54. Xylotrechus antilope (SCHÖNHERR, 1817) - Fürge darázscincér Előfordul a palearktikus régió nyugati felében és E-Afrikában. Lomberdőkben, elsősorban farakásokon, olykor nagyobb számban található. Lárvája tölgyágakban fejlődik. Területünkön mind kinevelés során, mind farakásokról előkerült. Vászoly: Keresztfa-tető; Pécsely: Bab-völgy; Kisdörgicse. 55. Plagionotus arcuatus (LINNAEUS, 1758) - Bársonyos darázscincér Előfordulása, életmódja az előző fajéhoz hasonló, bár annál valamivel gyakoribb. Területünkön nyár elején főleg irtásokon, farakáson nem ritka. 56. Plagionotus detritus (LINNAEUS, 1758) - Sárgafarú darázscincér Előfordul Európában és a pontuszi régióban. Lárvája különféle lombos fákban, de elsősorban tölgyben él. Területünkön farakásokon nem ritkán számos példánya volt található. Vászoly: Keresztfa-tető; Pécsely: Bab-völgy stb. 57. Echinocerus floralis (PALLAS, 1773) = Plagionotus floralis (PALLAS, 1773) Lucernacincér Pontomediterrán elterjedésű, a sík- és dombvidék lakója. Lárvája valószínűleg polifág (lucerna, kutyatej, esetleg lombos fák is). A bogár június táján rétek virágain, elsősorban cickafarkon található. Területünkön nem ritka. Vászoly: Öreg-hegy; Pécsely: Babvölgy. 58. Isotomus speciosus (SCHNEIDER, 1787) - Nyírfa-darázscincér Elterjedése a palearktikus régió DNy-i része. Hegy- és dombvidékeken fordul elő, de eléggé ritka. Lárvája lombos fákban fejlődik (tölgy, gyertyán, éger, nyír, bükk, szil stb). Az imágó július táján, elsősorban farakásokon alkonyattól aktív. Területünkön kinevelés során előkerült, de nyomait száraz fákban máshol is megtaláltuk. Pécsely: Bab-völgy, Körtvélyes. 59. Chlorophorus varius (O.F. MÜLLER, 1766) - Díszes darázscincér Elterjedési területe Európa déli fele és a Pontus vidéke, továbbá Irak, Irán, Szíria északi része, valamint a Kaukázus. Lárvája polifág, előfordulhat a legkülönfélébb lombos fákban, az irodalom szerint még ökörfarkkóróban is. Területünkön június-júliusban mezei virágokon elég gyakori. Vászoly: Öreg-hegy; Pécsely: Babvölgy. 60. Chlorophorus figuratus (SCOPOLI, 1763) - Rajzos darázscincér A Palearktikumban Európától a Bajkál-tóig elterjedt. Elsősorban hegy-dombvidéki faj, lárvája lombos fák száraz ágaiban él (szil, tölgy, fűz, gyümölcsfák stb.). Június-júliusban virágzó cserjéken tartózkodik. Vászoly: Öreg-hegy; Pécsely: Babvölgy. 61. Chlorophorus sartor (MÜLLER, 1766) = massiliensis (LINNAEUS, 1767) Feketevállú darázscincér