Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

RETEZÁR IMRE - SZÉKELY KÁLMÁN: Vászoly és környékének futóbogarai, cincérei (Coleoptera: Carabidae, Cerambycidae)

A gyűjtött fajok jegyzékében a legújabban használt rendszertani kategóriákat és sorrendet követtem. Ugyanez vonatkozik a nevek használatára is azzal, hogy a korábban használt nevekkel való összevetés érdekében - ahol szükséges volt - a megfelelő szinonimákat is megadtam. A latin nevek után a magyar neveket is feltüntettem. Azoknál a fajoknál, melyeknek eddig magyar nevük nem volt - idézőjelben - új neveket vezettem be, javasolva azok jövőbeni használatát. Az egyes fajoknál feltüntettem elterjedésüket a TÓTH (1973) által használt és értelmezett áreáltípusok megnevezésével. Az ökológiai típusokba sorolásnál KIRSCHENHOFER(1989) munkáját vettem alapul és az értékelésekhez más szakirodalmakat is felhasználtam (CSÍKI 1946; FREUDE 1976; HORION 1941; HORVATOVICH 1993; LINDROTH 1985,1986; PLAVILSCSIKOV 1936, 1940, 1958; SZÉL 1996; TÓTH 1968; WINKLER 1924-1932). Az eddigi gyűjtési eredmények még nem elegendőek a terület részletes állatföldrajzi értékelésének elkészítéséhez, mivel egyrészt a vizsgált terület kutatottsága nem egyenletes (a lelőhelyadatokból látható, hogy a gyűjtések döntő többsége a vászolyi Öreg-hegyen és a pécselyi Bab-völgyben történt). Másrészt a fénycsapdázások nem adnak hű képet a fajok területen belüli pontos élőhelyeiről, mivel a fényre távolabbi helyeken élő, más ökológiai igénnyel rendelkező fajok is nagy számban jönnek. így például a meleg, száraz, xerotherm vászolyi Öreg-hegyen igen nagy számban gyűjtöttünk víz- és nedvességkedvelő (illetve ilyen élőhelyekhez kötött) fajokat. Mindezek ellenére a területről érdekes képet nyújt a gyűjtött fajok elterjedési és ökológiai típusainak összevetése. Az előforduló fajok ökológiai típusainak megoszlása: Holoarktikus 7 faj 4,9 % Palearktikus 34 faj 24,0 % Nyugat-palearktikus 10 faj 7,0% Euroszibériai 34 faj 24,0 % Európai 23 faj 16,2 % Kelet-európai 10 faj 7,0 % Mediterrán 10 faj 7,0 % Pontomediterrán 11 faj 7,8% Pontusi 2 faj 1,4 % Endemikus 1 faj 0,7% A fajok megoszlása ökológiai igényük alapján: Meleg- és szárazságkedvelő 63 faj 44,4 % Nedvességkedvelő 64 faj 45,1 % Széles ökológiai tűrőképességű 15 faj 10,5 Az adatokból látható, hogy a terület faunájában a palearktikus és euroszibériai elemek dominálnak, de jelentős a mediterrán és pontomediterrán elemek száma is. Talán érdekesebb, ha a meleg- és szárazságkedvelő, valamint a nedvességkedvelő fajok arányát hasonlítjuk össze. Nem véletlen a meleg- és szárazságkedvelő fajok magas száma, amely a terület szubmediterrán jellegéből és a xerotherm mészkővegetáció jelenlétéből következik. Ugyanakkor a nedvességkedvelő fajok jelentős része is nagy fény- és hőigényú.