Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

FUTÓ JÁNOS: A Csatár-hegyi-barlang üledékei I.

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 14-1995 (1999); 7-19. A CSATÁR-HEGYI BARLANG ÜLEDÉKEI I* FUTÓ JÁNOS Bakonyi Természettudományi Múzeum Zirc ABSTRACT: Internal sediments of the Csatar-hegy cave. The cave is located in the foreground E of the Csatar-hegy, near to Veszprém and hosted in Norian Hauptdolomite. Several internal sediments were known during the exploration of this unimportant looking cave. The cave of mixing-corrosion in origin has been transformed later to a sinkhole and contains novadays the following succession of infilling-sediments. The soil horizon with clasts of dolomite at the top changes with a pure, dolomite-clasts bearing layer of 1 m in thickness (products of Würmian frost-fragmentation). The ground mass of the infillings is made up by some m thick brownish clay. At the boundary of the sediments above were known clasts of dripstones, covered by popcornes (Rissian/Würmian interglacial). The brownish clay consists of microlaminated clasts of calcite in some places (Rissian/Würmian interglacial) and is intercalated with silty and sandy laminites, Rissian in age. Both the clay and laminites are showing septarian-concretions. The exposed lower clay horizon (Mindelian/Rissian interglacial) still continues to the bottom and its sedimentology and Quarternary history will be subjected to further studies. Kutatástörténet Veszprém városától nyugatra kezdődik a Déli-Bakony hosszan elnyúló rögsorozata, amelynek legkeletibb, szélső tagja a Csatár-hegy. A Veszprémi-fennsík 270 m tengerszint feletti magasságú platójából fokozatosan emelkedik a térszín a kápolna környékéig, majd innét kissé nagyobb lejtőszöggel folytatódik a 375 m-es szint tetőrégiójáig (1. ábra). Ezzel szemben a hegy nyugati és északi lejtője rendkívül meredek, mintegy százméteres szintkülönbséggel szakad le a Séd lapos, feltöltött völgytalpára. A Csatár-hegy KDK-i lankáján, 298 m tengerszint feletti magasságban, a beépített, zártkertes terület egyik teleksarkán, a Szarkaláb utca 15 622 hrsz. alatt nyílik a barlang bejárata (2. ábra). A legtöbb bakonyi barlanghoz képest csak viszonylag későn - 1960. május 11-én - vált ismertté az üreg, ugyanis ekkor szakadt be a felszín egy legelésző tehén lába alatt (MARKO 1960a,b; SZENTLÉLEKY 1960). Az arasznyi lyukon át egy 7 m mélységű üreg tárult fel. A hamarosan értesített barlangkutatók - a Markó László vezette Veszprémi Barlangkutató Csoport - néhány nap * Előadás formájában elhangzott a XII. Bakony-kutató Ankéton