Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

KUTASI CSABA: Ritka és jellegzetes Balaton-felvidéki bogárfajok (Coleoptera)

ségen kívül még a Somogyi-dombvidékről és a pilisi Vöröskőről ismertük (PAPP 1968). Azóta előkerült a Bükki Nemzeti Parkból (Bükkszentkereszt, Lófő tisztás, 700 m). Ez a faj a Bakony faunájának egyik legnevezetesebb színezőeleme. Lelőhelyeinek zöme azonban továbbra is a Balaton-felvidékről származik: Alsóörs, Balatonalmádi (Káptalanfüred), Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak (Nosztori-völgy), Dörgicse, Lovas (Királykút), Pécsely (Körtvélyes), Vászoly (Kakas-hegy, Öreg-hegy), Veszprém. Az Eszaki-Bakonyból Zircről van adata. Gyűjtötték kérgezéssel, forgatással, etilén-glikolos talajcsapdával egyaránt. Száraz tölgyesekben nappal az avar alatt, éjszaka a fák törzsén tartózkodik (SZALÓKI 1997b). Kutatásaink során előkerült a balatonfüredi Evetes-völgyből, a hidegkúti Zsellérhegyidűlőből és a literi Mogyorós-hegy fenyveséből (3. ábra). Meloidae - Hólyaghúzó bogarak Zonitis nana RAGUSA, 1882 Előfordul a Földközi-tenger környékének keleti felében, Szicíliában, Olaszországban, a Balkán-félszigeten, Kisázsiában, Szíriában és Palesztinában (KASZAB 1955). Lelőhelyadatainak nagy része Pest környékéről származik: Budapest (Farkas-völgy, Gellért-hegy), Budakeszi, Budafok, Törökbálint, Pécel, Isaszeg, Piliscsaba, Pilisborosjenő (Nagy-Kevély), Esztergom. Ismerjük még Nógrád megyéből (Nógrádverőce), a Velencei-hegységből (Nadap: Templom-hegy, Sukoró: Meleg-hegy), a Dél-Dunántúlról (Bárányút, Villányi-erdő, Mecsek-hegység). A Bakonybol kis példányszámban ismert a Balaton-felvidékről (Balatonudvari, Tihany, Vászoly) és a Keszthelyi-hegységből (Zalaszántó: Tátika) (SZALÓKI 1997b). Új lelőhelye a királyszentistváni Ugri-hegy (4. ábra), ahol Harmat Beáta lejtősztyeppben fűhálózta. Zonitis praeusta FABRICIUS, 1792 Előfordul az egész Mediterráneumban, Kelet-Európában, a volt Szovjetunió déli részén, délkeleten egészen Turkesztánig (KASZAB 1955). Hazánkban szórványos elterjedésű faj, melynek - a Bakonyon kívül - Budapestről (Rákos, Káposztásmegyer) és környékéről (Isaszeg, Pécel, Tétényi-fennsík), valamint a Balaton déli partvidékéről (Zamárdi, Balatonőszöd, Siófok) ismerjük példányait. A Bakonyban a Keszthelyi-hegységben (Keszthely, Balatongyörök) és a Balaton-felvidéken (Csopak, Tihany) gyűjtötték (SZALÓKI 1997b). Kutatásaink során Szentkirályszabadján (Vörös-gödör) és Balatonszőlős környékén (Sós-kút, Sáros-kút) is megtaláltuk (4. ábra). Geotrupidae - Álganéjtúrók Odonteus armiger (SCOPOLI, 1772) - Mozgószarvú ganéjtúró Európai elterjedésű faj, a Kárpát-medencében is előfordul. Füves pusztákon és erdőterületeken is megtalálható, föld alatti életmódot folytat, naplemente idején rajzik (ROZNER1984). AZ egész ország területén előfordul, de elterjedése sporadikus. A Bakonyban többfelé megtalálták, azonban csak mindig kis egyedszámban, főként fénycsapdával gyűjtötték. Az Eszaki-Bakonyból Bakonybélből, Ugodról (Dióspuszta), Várpalotáról (Várvölgy), a Déli-Bakonyból a Séd völgyéből és Zalahalápról (Újdörögdpuszta), a Keszthelyi-