Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

KUTASI CSABA: Ritka és jellegzetes Balaton-felvidéki bogárfajok (Coleoptera)

Badister peltatus (PANZER, 1797) - Szárnyatlan posványfutonc Holarktikus elterjedésű, stenotop, vízkedvelő faj. Mocsaras helyeken, ligeterdőkben, víz­parti sasos társulásokban találhatjuk meg (KIRSCHENHOFER 1989). A MTM bogárgyűjteményében a Kis-Balatonról és a Hortobágyról (Újszentmargita, Margitai-erdő) vannak adatai, azonban ez utóbbi lelőhelyen talált példányok ivarszervi vizs­gálata még nem történt meg. Bátorligetről MERKL (1991) közli. TÓTH (1973) több lelőhelyét is említi a Bakonybol, azonban ezeket az adatokat revideál­nunk kellett. A Bakonyi Természettudományi Múzeum (továbbiakban BTM) gyűjteményé­ben levő Badister fajokat (anomalus-dilatatus-peltatus csoport) újrahatároztam a hím ivar­szerv vizsgálatával, ennek során egy peltatus-X sem találtam. Eddig csak Vászolyról, az Öreg­hegyről közölték, ahol fényre repült (RETEZÁR-SZÉKELY 1995). Új lelőhelye szintén a Ba­laton-felvidéken található, Csopakon a Kerekedi-öbölben (1. ábra), a nádas szegélyén part­taposással gyűjtöttem. Két rokon fajának (anomalus-dilatatus) több lelőhe­lyét ismerjük a Bakonybol. Microlestes corticalis (DUFOUR, 1820) ssp. escorialensis BRISOUT, 1885 Délkelet-európai areájú, stenotop, sótűrő faj. Megtalálható sós tavak partján, világos, száraz tölgyesekben, földön fekvő gallyak alatt (KIRSCHENHOFER1989). Magyarországi el­terjedése nem tisztázott, elkülönítése nehéz rokon fajaitól, gyűjteményi adatai revízióra szorulnak. Békés megyében Kardoskúton, a Fehér-tónál talaj csapdával fogták (ADÁM­RUDNER 1996). A Bakony faunájára új, Balatonfüreden Ádám László gyűjtötte 1977. május 28-án (1. áb­ra). Az egyetlen előkerült példányt Szél Győző határozta meg. Lycidae - Hajnalbogarak Platycis minutus (FABRICIUS, 1787) Európában, Szibériában és Japánban elterjedt faj, amely faunaterületünkön a Kárpátok­ban és a középhegységi bükkösökben fordul elő (KASZAB 1955). Hazánkban ritka, a MTM gyűjteményében Vas megyéből, a csörötneki Apátsági-erdőből (Piceetum excelsae cultum) van pontos adata, továbbá a Fejér megyei Szárról és Somogyból Kaposvárról ismert. A Bakonybol eddig a Keszthelyi-hegységből (Zalaszántó: Tátika), a Déli-Bakonyból (Nagyvázsony: Kab-hegy), valamint az Eszaki-Bakonyból ismertük (Csesznek: Cuha-völgy; Zirc: Akli) (SZALÓKI 1997a). A Balaton-felvidék faunájára új fajként került elő Hidegkút­ról a Zsellér-hegyi-dűlőből, ahol hótöréses fenyves szegélyén, fenyőrönkön gyűjtöttem né­hány példányt. A további kutatások során a veszprémi Csatár-hegy alatt folyó Séd partján gyűjtöttük talajcsapdával (2. ábra). Tenebrionidae - Gyászbogarak Enoplopus velikensis Piller et Mitterpacher, 1783 - Cirpelő gyászbogár (belső borító a kötet végén) Délkelet-európai, stenök-stenotop, mediterrán faj, melynek hazai előfordulásait PAPP (1968), valamint TÓTH (1968) összegezte. Ekkor a Balaton-felvidéken és a Keszthelyi-hegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom