Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)
SÜTŐNÉ SZENTAI MÁRIA: A Dunántúli-középhegység délnyugati részének ősföldrajzi képe a pannóniai (s.l.) emelet idején, szervesvázú mikroplankton (Dinoflagellata etc.) maradványok tükrében
A paleoasszociáció legjellemzőbb fajai: S. paradoxus, Impagidinium globosum, Impagidinium sphaericum, Millioudodinium foveolatum, M. detkensis, M. baculatum, M. punctatum, Impagidinium spongianum (valamivel vastagabb fallal és kisebb átmérővel, mint a zóna alsóbb rétegtani helyzetű paleoasszociációjában lévő faj), Spiniferites balcanicus, Chytroeisphaeridia tuberosa (IV tábla 3. fotó), C. hungarica (IV. tábla 6. fotó). Környezeti viszonyok: a Nagygörbői-medencében sekély vizű, alacsony sótartalmú élettér, Zalaszentlászlónál mélyebb víz, viszonylag magasabb sótartalommal. Elterjedés: Zl-1. fúrás 219,5-197,8 m; Zszt-3. fúrás 149,0-139,0 m; a DK-i előtérben: Berhida-2., -3., -4., Csv-31. (Lovasberény) környékén bizonyított, a Tihany-62. fúrásban a Tapolcai Bazalttufa Formáció alatt, a Csákvári Agyagmárga Formációban van jelen. A középhegység ENy-i előterében való előfordulásáról fentebb vannak adatok. További délebbi előfordulásai erősen eltérnek a faj- és egyedszámok tekintetében, ezért itt nem tárgyalhatók. A Szombathely-II. és Nagylózs-1. fúrásokban ez a paleoasszociáció van jelen. Pediastrum simplex paleoasszociáció Az Zl-1. fúrásban dominanciáját dinoflagellaták is kísérik. Az utóbbiak jelenléte az agyagmárga fáciesének köszönhető, de maga a Pediastrum simplex faj nem ebben az életközösségben szaporodó. A Pannon-medencében vizsgált szelvények tanúsága szerint a Dinoflagellata-Zygnemetaceae köztes zónán belül az édesvízi-erősen csökkentsósvízi szakaszokban várható jelenléte és feldúsulása. Környezeti viszonyok: folyóvízi élettér, esős periódusokhoz kötötten. Elterjedés: a Dunántúli-középhegység legnyugatibb részén volt domináns, de kevés példánya a belső medencékben is arra utal, hogy szerencsés esetben előfordulhat az ottani folyók vagy patakok behordott szemcséivel. Botryococcus-Spirogyra paleoasszociáció Jellemző fajok: Botryococcus braunii, Botryococcus sp., Spirogyra sp. 1. típus, nagyforma. Környezeti viszonyok: többé-kevésbé zárt lagúnákban, alacsony sótartalom mellett optimális az életterük. Elterjedés: a Tapolcai- és a Nagyvázsonyi-medencékben a Spiniferites bentorii oblongus, Pontiadinium pecsvaradensis, Spiniferites paradoxus zónák paleoasszociációiban lehetnek jelen, nagy gyakorisággal is. A pulai alginitben a Botryococcusok egyedi gyakorisága jelzett. A Dunántúli-középhegység DK-i előterében az Ősi Tarkaagyag Formációban helyenként jelen voltak ezek a fajok a dinoflagellaták nélkül, a pannóniai s. 1. rétegek alsó részén, helyettesítve az alsó két mikroplankton zóna együtteseit. Rétegtani elterjedés szempontjából a két faj eltérő. A Spirogyra 1. típus nagyobb forma a Spiniferites bentorii főzóna és a Spiniferites paradoxus zónába tartozó paleoasszociációkban található, de még átfutó lehet a köztes zónába is. A Mougeotia laetevirens zóna jellegzetes együtteseiben ez a faj már nincs jelen, csak a Spirogyra 1. típus kisebb forma, VAN GEEL-VAN DER HAMMEN (1978) formája. A Botryococcus braunii faj vertikális elterjedése jóval hosszabb, a pannóniai s.l.-n átfut és annál idősebb is. Az egykori éghajlatra vonatkozó megállapítások A magyarországi sporomorpha vizsgálatok alapján Nagy Lászlóné értékelései irányadóak. A pannóniai s.l.-ra és az idősebb rétegekre vonatkozó adatait legutóbbi (NAGY
