Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

SÜTŐNÉ SZENTAI MÁRIA: A Dunántúli-középhegység délnyugati részének ősföldrajzi képe a pannóniai (s.l.) emelet idején, szervesvázú mikroplankton (Dinoflagellata etc.) maradványok tükrében

A szervesvázú mikroplankton zónák kora A pannóniai s.l. rétegösszlet 2,4-12,6 millió év közötti, JÁMBOR (1989) után értelmezve. A középhegység délnyugati részén a tárgyalt fúrásokból abszolút kor- vagy magnetosztrati­gráfiai adatok nincsenek. A középhegység DK-i előteréből a Berhida Bh-3. fúrás magne­tosztratigráfiai vizsgálata publikált (KÓKAY et al. 1991). A Kisalföldről a Duka-II., a Szombathely Sz-II. és a Nagylózs Nlt-1. fúrásokból volt ilyen vizsgálat, amelyet Elston és Lantos végeztek el. Adataikat Lantos M. adta át, mivel publikálva még nincsenek (KORPÁS-HÓDI 1992). A középhegység környékén a legfiatalabb, jellegzetes dinoflagellata együttes a Spini­ferites paradoxus zónáé. A Duka-II. fúrás 500,2-513,8 m-es mélységközén belüli együttessel azonos, amelynek felső határa ott a 8,8 Ma alatt van és a 8,9 Ma határ közelében lehet. A zóna együttesének alsó határa a Duka-II. fúrásban az Ma adatok hiánya miatt bizonytalan, míg a Bh-3. fúrásban a 10,4 Ma-val azonos. A Sz-II. és az Nlt-1. fúrásokban viszont a 9,4 Ma felett vannak a Spiniferites bentorii főzóna együttesei, a S. paradoxus zónáéval együtt. A S. paradoxus zóna felső határa ott is a 8,9 Ma határ alatt van valamivel, tehát a Duka-II. adatához képest nincs lényeges eltérés. A S. bentorii főzónán belüli Spiniferites bentorii oblongus zóna alsó határa a Kisalföldön 9,4 Ma feletti, míg a mecseki Nagykozár Nk-2. fúrásban meghatározott ideje 11,6 ± 0,5 millió év (JÁMBOR et al. 1988), ami már nagy eltérés (1. táblázat). 1. táblázat: A Dunántúli-középhegység DNy-i medencéiben a szervesvázú mikroplankton zónák helyzete a Pannon-medence általános zonációjához viszonyítva

Next

/
Oldalképek
Tartalom