Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)
SZINETÁR CSABA - KENYERES ZOLTÁN - KOVÁCS HAJNALKA: Adatok a Balaton-felvidék néhány településének épületlakó pókfaunájához (Araneae)
Philodromidae Philodromus rufus WALCKENAER, 1826 AS 1 9 Balatongyörök, 1992.05.15; 1 9 Tapolca, 1996.05.10. Philodromus sp. 1 juv. Balatongyörök, 1992.05.15.; 1 juv. Tapolca, 1996.01.15.; 2 juv. Tapolca, 1996.04.15.; ljuv. Tapolca, 1996.05.10. Tibellus sp. ljuv. Tapolca, 1996.04.10. Thomisidae Xysticus audax (SCHRANK, 1803) AS 1 cr Tapolca, 1996.05.10. Xysticus kochi THORELL, 1872 AS 1 9 Szent György-hegy, 1996.04.15. Xysticus sp. 1 juv. Tapolca, 1996.07.15.; 1 juv. Tihany, 1996.07.31. Salticidae Euophrys lanigera (SIMON, 1871) ES 1 9 Tapolca, 1995.12.10.; 2 9 Tapolca, 1996.03.02.; 1 juv. Tapolca, 1996.03.15.; 1 9 Szent György-hegy, 1996.04.15.; 1 9 Tapolca, 1996.04.15.; 1 juv. Tapolca, 1996.06.27.; 1 cr Tapolca, 1996.07.15. Macaroeris nidicolens (WALCKENAER, 1802) AS 1 cr Révfülöp, 1996.03.30. Salticus zebraneus (C. L. KOCH, 1837) AS 1 9 Balatongyörök, 1988.08.09.; 1 9 Badacsonylábdihegy, 1996.07.15. Salticus sp. 1 juv. Tapolca, 1996.06.27. Értékelés A vizsgálataink eredményei közül kiemelendő a Spermophora senoculata előkerülése, melynek korábban nem volt ismert hazai adata. A Spermophora genus abban tér el a többi hazánkban is képviselt álkaszáspók genustól, hogy az ide tartozó pókoknak csak hat szemük van, a szemeik két szemcsoportot alkotnak az előtest felszínén. (2. ábra, B). A faj potroha a Psilochorus Simonihoz hasonlóan gömbölyded, így az egész állat habitusa is erőteljesen hasonlít hozzá (2. ábra, A). A test fakó, majdnem teljesen színtelen. Az előtest fehéres színű, rajta elmosódó folttal. A potroh ugyancsak fehér, három pár alig kivehető folttal. Az utótest magasabb és boltozatosabb, mint a Psilochorusnál, melynél az élő és frissen konzervált példányok esetében az utótest jellegzetesen zöldesszürke színű, így akár szabad szemmel is elkülöníthető e két apró és gömbölyded utótestű álkaszáspókunk. A faj keletmediterrán eredetű, sziklafalakon és barlangokban él. Elterjedésének északi határa Svájc és Csehország területére tehető, de ebben a régióban már csak épületekben él (HEIMER-