Futó János (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 14. (Zirc, 1995)

SZINETÁR CSABA - KENYERES ZOLTÁN - KOVÁCS HAJNALKA: Adatok a Balaton-felvidék néhány településének épületlakó pókfaunájához (Araneae)

cióik. Időleges szinantrópiáról akkor beszélhetünk, ha az illető faj csak bizonyos időszakokban települ be épületekbe, például a téli időszakban. Az aszinantróp, vagy más néven xenantróp fajok populációi elsősorban az ember élőhelyétől távol, antropogén hatásoktól mentes élőhelyeken fordulnak elő, megjelenésük épületekben, illetve épületeken véletlenszerű és rövid idejű. A pókok speciális fonálrepítéses terjedésének, valamint az ember véletlenszerű behurcolásának eredményeként (pl. virágokkal, zöldség- és gyümölcsfélékkel), számos pókfaj alkalmi megjelenésével lehet számolni az épületekben. Egyes talajon élő fajok (pl. farkaspókok) alkalmi megjelenése a kertes házak esetében szintén gyakorta előfordulhat. Az épületek jellege és környezete alapvetően meghatározza a tartósan, illetve alkalmilag megtelepedő pókfaunát (SZINETÁR et al. 1991). Az épületlakó pókfaunára vonatkozó fontosabb nemzetközi és hazai munkák az alábbiak. A már idézett VALESOVA-ZDÁRKOVA (1966) a volt Csehszlovákiában végzett ilyen irányú vizsgálatokat. Alapműnek számít a témában SACHER (1983), a volt NDK szinantróp pókfaunájáról írt műve. A magyarországi kutatások 1989-ben kezdődtek meg, s eddig csaknem kizárólag a Nyugat-Dunántúlon történtek ilyen irányú vizsgálatok (SZINETÁR et al. 1991; SZINETÁR 1992a, b, 1993; SZINETÁR-VAJDA 1992). Jelen vizsgálat célja, az épületlakó pókfaunára vonatkozó hazai ismeretek bővítése, néhány közép-dunántúli területről gyűjtött mintavétel segítségével. Anyag és módszer A Balaton-felvidék tíz településének (Badacsonylábdihegy, Balatongyörök, Révfülöp, Salföld, Sebron, Szentbékkálla, Szigliget, Szent György-hegy, Tapolca, Tihany) épületeiből egyeléses kézi gyűjtéssel történt a pókok befogása (1. ábra). A gyűjtések elsősorban 1995 októberétől 1996 októberéig történtek. Ezen mintavételeken kívül szerepel a közleményben néhány korábbi alkalmi gyűjtés adata is a régióból. A települések egy részében (Tapolca, Badacsonylábdihegy) szisztematikus gyűjtéseket végeztünk. A mintavételek különböző adottságú és jellegű épületekből és épületrészekből történtek. A pókok konzerválására és tárolására 70%-os etanolt alkalmaztunk. A determináláshoz LOKSA (1969, 1971), HEIMER és NENTWIG (1991), valamint ROBERTS (1995) munkáit használtuk. A fajok elnevezésénél PLATNICK (1997) munkáját követjük. A korábbi hazai adatok tekintetében SAMU és SZINETÁR (1998) közleményét vettük alapul. Eredmények A vizsgálati terület épületeiből 48 faj 259 egyede került begyűjtésre. Kilenc genus esetében csupán ivaréretlen példányok kerültek elő, így faji szintű determinálásukra nem volt lehetőség. A befogott pókok 45%-a volt ivarérett. A nemek megoszlása: 30% nőstény, 15% hím.