A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

KUTASI CSABA: Futóbogarak (Coleoptera, Carabidae) Litér környékéről

Dromius longiceps DEJEAN, 1826 Ismerjük Budapestről és környékéről: Esztergom, Törökbálint, Szentendre, Pécel, a Ve­lencei-hegységből: Sukoró, a Dunántúl nyugati részéből: Hegykő, Fertő, Pinnye, Mosonma­gyaróvár, a Dráva mentéről: Cún-Szaporca (HORVATOVICH 1995), a Balaton déli partjá­ról (Siófok), a Kis-Balatonról (Zalavár), Pápáról és a Bakonyból Zircről. Az Alföldről Bé­kés megyéből (Kétegyháza) közölték (ÁDÁM-RUDNER 1996). Az Északi-középhegység­ből eddig nem került elő. Adatai a Dráva menti és a Békés megyei gyűjtőhelyektől eltekint­ve a század elejére esnek, ezért is jelentős második bakonyi előfordulása Literen a Bendola­patak árterén. Syntomus obscuroguttatus DUFTSCHMID, 1812 - Négyfoltos gyökérfutó Mediterrán termofil faj (TÓTH 1973), amely mocsaras réteken, száraz erdőkben fűcso­mók és kövek alatt egyaránt megtalálható (KIRSCHENHOFER 1989). Hazánkban minde­nütt elterjedt faj, azonban a Bükkben még nem találták (SZÉL 1996). Az eddigi kutatások alapján a Bakonyban korántsem gyakori, TÓTH (1973) alapvetésében csak Wachsmann 1907-es bakonyi adatát közli. Bakonyi lelőhelyei: Jásd (Nagykőbánya-forrás) (KUTASI 1998), Balatonederics, Liter (Bendola ártér). Rostálással, parttaposással és fűhálózással gyűjtötték. Brachinus ganglbaueri APFELBECK, 1904 Pontomediterrán, termofil, nedvességkedvelő (TÓTH 1973), sótűrő faj (NYILAS 1991 idézi SZÉL 1996). Az egész ország területéről, elsősorban az Alföldről és a dombvidékről került elő, ahol helyenként gyakori. Nyílt társulásokban, nedves réteken, mocsaras terüle­teken, szántóföldeken és más mezőgazdasági területeken is előfordul (SZÉL 1996). A Ba­konyból eddig csak a Balaton-felvidékről ismerjük: Tihany, Balatonfüred, Liter (Bendola ártér). Természetvédelmi vonatkozások Vizsgálataink során több védendő területet tártunk fel Liter környékén, ezen élőhelyek ritka fajait, valamint veszélyeztető tényezőit az alábbiakban közlöm. 1. Kádártai halastavak. A Ferenc-forrás és egy névtelen forrás által táplált patakok, és két kis tavacska környé­ke több ritka futóbogárfajt őriz. A patakok mentén égereseket, valamint sasos társulásokat találunk. A tavak kopár lejtősztyeppek közt bújnak meg, kis paradicsomot varázsolva ma­guk körül. A terület országosan ritka faja a Stenolophus steveni KRYNICKI, bakonyi ritka­ság az Ophonus schaubergerianus PUEL, az Acupalpus flavicollis STURM és az Europhilus fuliginosus PANZ. A tavakra gyerekek járnak horgászni, a szemetelés elharapódzása ve­szélyt jelenthet az élőhelyre. 2. Liter, Bendola-patak. Mind a patakparton, mind az ártér területén ritka fajokat figyelhetünk meg. A patak mellett szántóföldek húzódnak, az ártér gyakran kiszáradó terület, ahol nádast, a szegély­területeken pedig magaskórós társulást és csalánost találunk. Az élőhely országosan ritka faja a Pterostichus leonisi APFELB., bakonyi ritkaság az Acupalpus interstitialis REITTER, a Dromius longiceps DEJ., a Syntomus obscuroguttatus DUFT, és a Brachinus ganglbaueri APFELB. A patak ártere a település nagy forgalmú útja előtt található, kertek és szántók

Next

/
Oldalképek
Tartalom