A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

GALAMBOS ISTVÁN: Adatok a Bakony hegység flórájához I.

Comit. Veszprém, in monte Tátika (Zalaszántó). 26. VIL 1954. Leg. P Tallós rev. I. Galambos. Comit. Veszprém, in muris lapideis basalticis inter vineas, in declivibus montis Somló. 15. VII. 1956. Leg. R Tallós rev. I. Galambos. Woodsiaceae Cystopteris fragilis (L.) Bernh. Nem tartozik ritka páfrányaink közé. RÉDL (1942) az Északi- és Déli-Bakony több helyéről közli. A Somlóról és a Bakonyaljáról korábban nem közölt herbáriumi adatai: Comit. Veszprém, in rupestribus inter Asplenium trichomanes and Ceterach, montis Somló. 31. III. 1960. Leg. et det. P Tallós Comit. Veszprém, in muris lapideis declivium occidentalium montis Somló, supra pag. Somlószőlős. Alt. cca. 250 m. s. m. Leg. et det. I. Galambos Comit. Veszprém, in rupibus super rivo Csiger-patak, Prope pag. Devecser. 24. VII. 1957. Leg. et det. P. Tallós Comit. Veszprém, in cerretis silvae Széki-erdő, prope pag. Devecser. Alt. cca. 230 m. s. m. Devecser, 17. VI. 1976. Leg. et det. I. Galambos. Gymnocarpium dryopteris (L.) Newm. A Cuha-völgy két pontjáról került elő. Comit. Veszprém, in valle Cuha-völgy, inter stationem ferriviarias Vinye et Porva-Csesznek. Alt. cca. 250 m. s. m. Bakonyszentlászló, 27. VII. 1975. Leg. et det. I. Isépy. Másik populációját Zirc mellett a Pintér-árok kisavanyodó oldalának bükkösében találtam, begyűjtésre nem került. Dryopteridaceae Polystichum setiferum (Forssk.) Woynar E fajt RÉDL (1942) még nem említi. FEKETE et al. (1961) a Magas-Bakony több pontjáról kimutatja. Tallós 1964-ben gyűjti be a következő helyről: Comit. Veszprém, inter pag Iharkút et Királykapu, in Acereto-Fraxineto. Iharkút, 25. IX. 1964. Leg. et det. P Tallós. Polystichum aculeatum (L.) Roth RÉDL (1942) és BÖLÖNI et al. (1997) adataihoz képest a herbáriumban két Tallóstól származó lapja új adat: