A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

GALAMBOS ISTVÁN: Adatok a Bakony hegység flórájához I.

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 13-1994 (1998) ADATOK A BAKONY-HEGYSÉG FLÓRÁJÁHOZ I. GALAMBOS ISTVÁN Bakonyi Természettudományi Múzeum Zirc ABSTRACT: Data for the flora of the Bakony mountains I. - No unified floristical work has been published so far about the Bakony Mountains used in a natural-geographic sense. The basic floristical works dealing with the individual areas of the mountains were published until 1942. The new data of the past half a century can only be found in small publications. The series of planned articles based on the herbarium of the Natural History Museum of Bakony Mountains wishes to complete this papers by issuing the latest results of floristical research. Bevezetés A Bakony-hegység - természetföldrajzi fogalomként - magába foglalja a szűkebb értelemben vett Bakonyt a Bakonyaljával, a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét, a Balaton-felvidéket és a Pannonhalmi-dombságot. Területén két flóravidék (Praeillyricum, Bakonyicum) három flórajárása található (Saladiense, Balatonicum, Vesprimense). A Kitaibel Pál által a XVIII. század végén megkezdett flórakutatás fontos állomása volt a Borbás-féle Balaton flóra megjelenése (BORBÁS 1900), amely a Keszthelyi-hegység, a Tapolcai-medence és a Balaton-felvidék növényzetét elemezte. PILLITZ Benő (1908,1910) a Veszprémvármegyei Múzeum kiadványában a megye flóráját gyűjtötte össze. A közigazgatási határokhoz igazodó kutatás révén az északkeleti - az akkori Veszprém vármegyéhez tartozó Balaton-felvidéki terület és a szűkebb értelemben használt Bakony területéről közölt adatokat. Ezt követően a negyvenes évek elején jelent meg RÉDL Rezső (1942) bakonyi flóraműve a szűk értelemben vett Bakonyra vonatkozóan. POLGÁR (1912, 1941) Győr megyei enumerációja nagy teret szentel a Pannonhalmi-dombság flórájának is. Mint látjuk a természetföldrajzi Bakony területéről nem áll rendelkezésre egységes flóramű, ennek alapjait a század első felében megjelent fenti munkákban találhatjuk meg. Rédl flóraműve után csaknem húsz évvel jelent meg az a tudományos közlemény (FEKETE et al. 1961), amely a flóraműhöz képest új adatokat foglalta össze. Ezt követően az újabb adatok szórványosan láttak napvilágot, de legjobb esetben is a Bakony egy-egy résztájára terjedtek ki. A Bakony-hegység botanikai feltárásában fontos állomást jelentett a szervezett Bakonykutatás beindítása 1962-ben. A tudományos program indukálta a Bakonyi Természettudományi Múzeum 1972-es megalakulását.