A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

VERESS MÁRTON - PONGRÁCZ IMRE - BEREZNAI CSABA: Néhány bakonyi hegy hajdani elborítottsági viszonyainak vizsgálata

A vizsgált területek földtani, morfológiai jellemzése Som-hegy A Som-hegy, a Papod-Borzás és Hajag földtani jellemzését CSASZAR-CSEREKLEI-GYALOG (1981) adatainak felhasználásával végezzük. A Som-hegy elnevezés tulajdonképpen két hegyet takar. Az egyik a Kis-Som-hegy, a másik az ugyancsak Som-hegynek nevezett hegy. Alábbiakban a Som-hegy elnevezés az utóbbi, szűkebb értelemben vett hegyet jelenti. A Som-hegy E-i és Ny-i lejtőin triász mészkövek bukkannak elő, míg a tetőszinten a jura korú mészkő a domináns. A Som-hegytől DK-re 600 m magasság felett foltban kréta mészkő fordul elő. A Som-hegy és a tőle K-re elhelyezkedő kisebb csúcs közötti nyeregtől E-ra sávban negyedidőszaki üledékek találhatók a völgyben. A DK-i völgyekben ugyancsak negyedidőszaki üledék a jellemző. A Som-hegy és a Kis-Som-hegy közötti nyeregtől E-ra és D-re induló völgyekben, valamint a nyeregben is jórészt negyedidőszaki üledékek a jellemzőek. A D-i völgyeket kréta mészkőgerincek választják el egymástól. A KisSom-hegy Ny-i és E-i részén a jura mészkő domináns, ennek egy része törmelékes. D-i részén - néhány kisebb jura mészkőfolttól eltekintve - kréta mészkő van a felszínen. A K-i rész kréta üledékekből áll 500 m-től felfelé egészen a csúcsig. Két pleisztocén löszfolt is észlelhető 500-600 m között. A völgyek itt is negyedidőszaki üledékekkel borítottak. Vetődéseket a Som-hegy D-i és E-i részein állapítottak meg, valamint a Kis-Som-hegy ÉK-i végében (CSÁSZÁR-CSEREKLEI-GYALOG 1981). Törésvonal húzódik a Somhegy két csúcsa között, a Kis-Som-hegy két csúcsa között, valamint a két hegy között. A Som-hegy ÉK-DNy-i csapásirányú, tetőhelyzetbe kiemelt sasbérc. Két legmagasabb pontja 650 és 637 m. A szomszédos Kis-Som-hegy legmagasabb pontjai 613 és 603 m-esek. A hegy DK-i lejtői igen meredekek, míg a másik oldalon lankásabbak. Tetőszintje két magasabb részre különül (Som-hegy és Kis-Som-hegy), melyeken két-két további magaslat található. Völgyhálózata főleg a két hegy közötti nyeregtől D felé sűrű. Itt nyolc völgy található egymáshoz közel. Az É-i oldalon ritkábban helyezkednek el völgyek, számuk öt. A Som-hegyen nyereghelyzetben két barlang található: a Nagy-Pénz-lik és a Kis-Pénz-lik. Ezek valószínűleg olyan víznyelő barlangok maradványai, amelyek vízgyűjtője és víznyelő része lepusztult. Közelükben több dagonya is található. Töbrök nagyobb számban a KisSom-hegy két csúcsa közötti nyeregben, a Kis-Som-hegy É-i és DK-i oldalán fordulnak elő. A 19. ábrán látható, hogy a dagonyák és a fosszilis karsztos mélyedések főleg nyergeken, illetve völgyekben (völgyfőkben) helyezkedhetnek el. Papod-Borzás A Papodon és környékén egységesen triász fődolomit található a felszínen. Kivételt képez a Borzas Ny-i része, ahol a Borzas és a Kőrisgyörgy-hegy közötti nyeregben, attól É-ra és D-re negyedidőszaki lejtőtörmelék halmozódott fel. A Ny-K irányú hegycsoport tagjai: a Papod (645 m) és a Borzas (620 m) egyaránt tetőhelyzetbe kiemelt sasbércek. Közöttük helyezkedik el egy 500 m magas kiemelkedés is. D-i oldaluk igen meredek, az É-i jóval lankásabb. Völgyhálózatuk sűrűnek mondható.