A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

BARTA ZOLTÁN: Újabb adatok a Balaton-felvidék északkeleti részének madárvilágához I.

Sér-hegy (1 példány) (Barta-Molnár). X. 5.: Balatonalmádi, Megye-hegy (1 példány), Részvény-erdő (1 példány) (Barta). 1994. II. 2.: Szentkirályszabadja, Vörös-gödör (1 aduit tojó, felhagyott gyümölcsösben) (Barta-Molnár). IV 15.: Balatonfűzfő, Tobruk (1 példány) (Barta-Molnár). V. 30.: Szentkirályszabadja, Alsó-erdő (1 aduit hím) (Barta). Picus canus - Szürke küllő KEVE-TAPFER (1978) 11 adatát ismerteti, s ezek közül egy esik erre a területre: Sterbetz 1957. VII. 20-án találkozott a fajjal Káptalanfürednél. MOLNÁR (1993) szerint inkább csak téli időszakban fordul elő a Balaton-felvidéken. 1987. II. 13-án például az alsóörsi Alsó-hegyen figyelte meg 1 hím példányát. Kutatásunk alatt csak három alkalommal észleltük jelenlétét: 1994. II. 12.: Felsőörs, Felső-hegy (1 példány szól) (Barta-Molnár). IV 15.: Alsóörs, Csere-hegy Ny-i oldala (1 példány) (Barta-Molnár). V 30.: Balatonalmádi, Vörös-hegy D-i oldala (1 példány szól) (Barta). Dryocopus martius - Fekete harkály 1993-94 folyamán mindössze 4 alkalommal észleltük jelenlétét: 1994. II. 2-án Balatonalmádiban, az Öreg-hegy ÉNy-i oldalán szólt 1 példány; Felsőörsön a Felső-hegy Ny-i oldalában 1 példány szólt, majd kb. 2 óra múlva a Pityorka „sarok" felől szólt ismét (Barta-Molnár). IV 15-én Alsóörsön a Csere-hegy K-i, majd Ny-i oldalában l-l példány (ugyanaz?) mozgott (Barta-Molnár). VI. 2-án Felsőörsnél, a Felső-hegy É-i oldalában 1 aduit hím tartózkodott (Barta). Dendrocopos maior - Nagy fakopáncs Kutatásunk idején a leggyakoribb harkályfaj volt. Különösen a fiókák kirepülését követő nyári időszakban figyeltük meg egyedeit mindenfelé. Esetenként a balkáni fakopánccsal (D. syriacus) egy élőhelytípusban is előfordult. Adatai: 1993. IX. 7.: Balatonkenese, Sér-hegy (1 aduit tojó) (Barta-Molnár). X. 5.: Balatonalmádi, Megye-hegy (1 aduit tojó) (Barta). 1994. II. 2.: Balatonalmádi-Vörösberény, Sátor-hegy (1 aduit tojó), Cseri-hegy D-i alja (1 aduit hím); Felsőörs, Felső-hegy (1 aduit tojó); Szentkirályszabadja, Kő-hegy-völgy (1 aduit tojó), Vödör-völgy (1 aduit tojó), Vörös-gödör (1 aduit hím) (Barta-Molnár). III. 12.: Alsóörs, Nagy-kő-orr (1 aduit hím), Csere-hegy (2 aduit hím), Jobbágyok-erdeje (1 aduit tojó) (Barta-Molnár). IV. 15.: Alsóörs, Csere-hegy (2 aduit hím + 2 aduit tojó), Nemességerdeje (1 aduit hím) (Barta). V 30.: Balatonalmádi, Kő-hegy (1 aduit hím) (Barta). VI. 2.: Alsóörs, Nagy-kő-orr (1 aduit hím + 1 juvenilis), Csere-hegy (1 aduit tojó + fészke fiókákkal kb. 1,6 m-en + 1 aduit hím cseresznyét hord); Felsőörs, Felső-hegy (3 helyszínen össz.: 1 aduit tojó, 1 aduit hím és 10-11 juvenilis példány) (Barta-Molnár). Dendrocopos syriacus - Balkáni fakopáncs Balaton-felvidéki jelenlétéről az első adat 1950-ből Csörgeytől származik, s Sterbetz megfigyelése szerint 1957-ben már Balatonalmádi és Káptalanfüred is előfordulási helyei között található (KEVE-TAPFER 1978). Balatonfűzfőről 1961-ből származik első megfigyelési adata (KEVE-TAPFER 1978). MOLNÁR (1993) ismereteit így összegzi: „a „Balatoni Riviéra" övezetében gyakori faj, főleg a mandulásokat kedveli." Ezt Nóvák 1985 no-