A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

KASPER ÁGOTA: Adatok Litér és környéke pókfaunájának (Araneae) ismeretéhez

1. ábra: A vizsgált területek Liter és környékén Természetföldrajzi jellemzés A vizsgált egység a Bakony-hegység és a Mezőföld találkozásánál, 4 kistáj - a Veszprém-Nagyvázsonyi-medence, a Balaton-felvidék és kismedencéi (Liter, Királyszentistván, Szentkirályszabadja), a Vilonyai-hegyek és a Veszprém-Devecseri-árok - területén fekszik (MAROSI-SOMOGYI 1990). A felszínt főleg mezozoos mészkő és dolomit borítja. Éghajlata viszonylag száraz, meleg, szubmediterrán jellegű. A csapadék évi átlaga 650 mm körül mozog, az évi középhőmérséklet 10-10,5 C. Természetes vízfolyásokban rendkívül szegény, két jelentősebb patakja van csak, a Bendola és a Séd. Növényföldrajzilag a területet a Bakony-Vértesi (Veszprimense) és a Balatoni (Balatonicum) flórajárások érintik. Jellemző növénytársulásai a sziklagyepek, lejtősztyeppek, karsztbokorerdők és a mészkedvelő tölgyesek (5-6. színes kép a kötet végén). A vízfolyások mellett magassásosok, nedves rétek, néhol puhafa ligeterdők is találhatók. Állatföldrajzi szempontból szintén határterületen fekszik: nyugati része a Bakonyicum tagjaként a Dunántúli-középhegység (Pilisicum), a keleti pedig a Nagy-Alföld faunajárásába tartozik (Eupannonicum).