A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

JÓZAN ZSOLT: A Bakony fémdarázs faunájának (Hymenoptera, Chrysididae) alapvetése

Bakonyhoz képest (5,6% és 42,5%). Ez utóbbi táj faunájában az eremophil fajok túlsúlya csak 3,5-szeres, míg a Kiskunság esetében ez 29,3-szeres (5. táblázat). 5. táblázat: A Bakony, a Zselic és a Kiskunság fémdarázsfaunájának százalékos megoszlása a közös és a nem közös fajok ökofaunisztikai jellege szerint Tabelle 5: Prozentuale Verteilung der Goldwespenfaunen des Bakony-gebirges, des Hügellandes Zselic und des Kiskunság, aufgrund des ökofaunistischen Charakters der gemeinschaftlichen und nicht gemeinschaftlichen Arten ökofaunisztikai közös saját fajok közös saját fajok jelleg fajok Bakony Zselic fajok Bakony Kiskunság stenoök eremophil 4,9 39,4 25,0 5,6 42,5 euryök eremophil 65,8 45,5 40,0 51,8 72,2 45,5 eremophil összesen 70,7 84,9 40,0 76,8 77,8 88,0 hipereuryök intermedier 22,0 3,0 20,0 16,1 3,0 euryök hylophil 7,3 12,1 20,0 7,1 22,2 3,0 nincs besorolva 20,0 6,0 eremophil/hylophil arány 9,7 7,0 2,0 10,8 3,5 29,3 Mindezekből jól kitűnik, hogy az egyes faunák színezőelemei jó összefüggésben vannak a jellemző környezeti tényezőkkel. A Bakonyban a homoki biotópokhoz inkább ragaszkodó, stenoök eremophil, rendszerint mediterrán elterjedésű fajok életlehetőségei jóval szűkösebbek, mint a Kiskunságban. A hegységben a homoki biotópok területi aránya csekély, de kisebb-nagyobb homokterületek azért elszórtan találhatók. Ilyen a Káli-medence délnyugati része, a Tapolcai-medencében a tanúhegyek alsó lejtőszakaszai, Sümeg-Lesenceistvánd körzete, a Móri-árok környéke és a Bakonyalja, ahol a legterjedelmesebb. Ez utóbbi faunája még nem kellőképpen feltárt. A szélesebb tűréshatárú homokkedvelő fajok előfordulnak a mészkő- és dolomittörmelékeken is, mint például a Keszthelyi-hegység déli peremén a Cserszegtomajtól Vonyarcvashegyig terjedő területen. A két szóban forgó táj klimatikus vonásai is lényegesen különböznek. A hőmérsékleti viszonyokban csak a Balaton-felvidék áll közel a Kiskunsághoz. Ez alól kivétel a nyári napok átlagos évi száma, amely az előbbinél jóval alacsonyabb (Kiskunság 75-85 nap, Balaton-felvidék 65 nap). A csapadékviszonyokban az eltérés szintén jelentős, mind az évi, mind az egyes időszakok csapadékmennyiségében és eloszlásában. A tenyészidőszak várható csapadékösszege a Bakonyban sokkal magasabb, 25%-os valószínűségnél 100-200 mm-rel. A júliusi légnedvesség értéke a Kiskunságon 42^46 %, míg a Bakony területén 50-54%. Ezek a környezeti tényezők jól magyarázzák a két terület faunáinál tapasztalt eltéréseket.