A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

JÓZAN ZSOLT: A Bakony fémdarázs faunájának (Hymenoptera, Chrysididae) alapvetése

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 13-1994 (1998) A BAKONY FÉMDARÁZS FAUNÁJÁNAK (HYMENOPTERA, CHRYSIDIDAE) ALAPVETÉSE JÓZAN ZSOLT Mernye ABSTRACT: Fundamental faunistic data on Chrysidid wasps (Hymenoptera, Chrysididae) of Bakony Mountains, Hungary - The author examines the Chrysididae fauna of the Bakony Mountains (in the west of Hungary) from the point of zoogeographical and ecofaunistical view on the basis of 73 species. Bevezető, anyag és módszer A Bakony fémdarázs faunájára vonatkozóan ez ideig kevés adatot közöltek. A Fauna Hungáriáé sorozat fémdarazsairól írt füzetében (MÓCZÁR 1967) főképp a Győrffy Jenő által gyűjtött 15 ritka, túlnyomórészt Chrysis faj előfordulását említik meg a Keszthelyihegységből és a Badacsonyból. A 60-as években Papp Jenő végzett rendszeres gyűjtőmunkát a hegység Hymenoptera faunájának feltárása érdekében. E munka során közel 40 fémdarázs faj több száz példánya került elő a Bakonyból. 1970-től a nyolcvanas évek végéig Tóth Sándor gyűjtött fémdarazsakat a hegységben. A szerző az elmúlt másfél évtizedben folytatott rendszeres gyűjtőmunkát, túlnyomórészt a Balaton-felvidéken. E tevékenységben részt vett Józan Zsoltné is. Tevékenységük során 50 faj került elő, számtalan lelőhelyről. Ezen anyagokat egészíti ki néhány más gyűjtő által fogott kisebb mennyiségű anyag (Ballá, Bankovics, Huszár, Kasper, Kolep, Mihályi, Neruzsil, Podlussány, Sinkovich, Újhelyi, Veszelowszky). Az anyag a Bakonyi Természettudományi Múzeum és a szerző gyűjteményében található. A gyűjtések egyeléssel és fűhálózással történtek, részben a gazdaállatok fészkelőhelyein, részben az imágók által látogatott tápnövényeken. A több évtizedes gyűjtőmunkának köszönhetően a Bakony - ezen belül főképp a Balaton-felvidék - Chrysididae faunája alkalmassá vált az értékelésre. A hegység többi részén a feltáró kutatások továbbra is szükségesek. Taxonómiai és nevezéktani kérdésekben KIMSEY és BOHART (1991), valamint MORGAN (1984) és STRUMIA (1994) munkáihoz igazodtunk. Mivel a meghatározások MÓCZÁR (1967) alapján történtek, az azóta megváltozott elnevezések és az újabb synonymiák a ma érvényes nevek után zárójelben szerepelnek. A fajok klímatűrő képességét MÓCZÁR (1948) nyomán értelmezzük és értékeljük. Az egyes fajok hazai elterjedését, az egyes faunák összehasonlítását MÓCZÁR (1967, 1986) és JÓZAN (1992a, 1992b) publikációi alapján tekintjük át, illetve tesszük meg.