A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 13. (Zirc, 1994)

TÓTH SÁNDOR: Ritka zengőlégyfajok a Bakony faunájában (Diptera: Syrphidae), III.

Mivel hazánkban mindkét Milesia faj igen ritka, egyelőre nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a gyűjtött példányok valóban a Balaton-felvidéken fejlődtek. Az is igaz viszont, hogy ezek a fajok nem tartoznak a migrációra hajlamos zengőlegyek közé. Myolepta nigritarsis COE, 1957 A Macedóniából leírt ritka fajt PECK (1988) Jugoszlávián kívül csupán a volt Szovjetunió európai részének területéről és a Transzkaukázusból említi. Magyarországon rendkívül ritka, egyetlen és egyszersmind hazánk faunájára új példánya a Bakony-hegységből származik. Előfordulási körülményeiről nem tudunk bővebbet. - Tátika (Zalaszántó), 1974. 06. 19., 1 9, leg Tóth S. Pipizella zeneggenensis GOELDLIN DE TIEFENAU, 1974 Eddig ismert elterjedése csupán Európa néhány országára korlátozódik. Megtalálták Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Svájcban (PECK 1988). Magyarországi előfordulása nagyon szórványos. Először a Bakony hegységben sikerült megfogni, de első irodalmi említése Somogyból származik. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Syrphidae faunáját ismertető dolgozatban (TÓTH 1992a) ugyanaz a mondat szerepel, hogy faunára új fajként elsőnek a Bakonyból közölték, ez a megállapítás a jelen dolgozat megjelenésének elhúzódása miatt érvényét veszítette. Sőt mi több, időközben már a Gyepes-völgyben gyűjtött példány adatai is publikálásra kerültek (TÓTH 1995). A faj ennek ellenére továbbra is meglehetősen ritkának tekinthető. Hazai lelőhelyei: - Gyepes-völgy (Arló), 1991. 08. 01., 1 o-, leg. Tóth S. - Soponyai-halastó (Mesztegnyő), 1991. 07. 31., 1 o", leg. Tóth S. - Szarvaskút (Zirc), 1990. 04. 24., 1 <f, leg. Tóth S. Psilota anthracina MEIGEN, 1822 Viszonylag széles elterjedésű faj, melyet kimutattak Európa néhány országából (Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Románia), Oroszország európai területéről, valamint a Txanszkaukázusból (PECK 1988). Az eddigi gyűjtések adatai szerint sehol sem gyakori, nálunk is nagyon szórványos megjelenésű. Az első hazai irodalmi említése a Déli-Bükkből származik (TÓTH 1975). A Bükkön kívül jelenleg az Alpokaljáról és a Bakony-hegységből ismerjük. Lelőhelyadatai: - Brennbergbánya, 1981. 06. 08., 1 9, leg. Tóth S. - Burok-völgy (Isztimér), 1973. 05. 28., leg. Tóth S. - Tardi-patak völgye (Cserépváralja), 1957. 05. 15., 1 9, leg. Tóth S.; 1957. 05. 30., 1 9, leg. Tóth S. Életmódjáról és előfordulási körülményeiről ritkasága miatt alig tudunk valamit. Bakonyi példánya Aegopodium podagraria virágzatáról származik. Rhingia rostrata (LINNAEUS, 1758) Széles elterjedésű faj, mely csaknem egész Európában megtalálható, de előfordul a Transzkaukázusban és Nyugat-Szibériában is (PECK 1988). Mindenütt, így Magyarországon is ritka. Faunisztikai irodalmunk először Brennbergbányáról említi (FÁSZL 1878). A századforduló alapvető zoológiai munkájában (THALHAMMER 1899) „Sparsim ubique occurit" megjegyzéssel szerepel, de közelebbi lelőhelye nincs megnevezve. Ezt követően csak századunk közepén sikerült gyűjteni a Zirci Arborétumban. Érdekes, hogy az arborétumban az 1990-ben működtetett Malaise-csapda is megfogta. Az Alpokalján és a Bako-