Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

DR. RÉKÁSI JÓZSEF: A Pannonhalmi Természetvédelmi Terület madárvilágának vizsgálata

Vízrajzi viszonyok A vizsgált területen semmiféle természetes folyóvíz vagy forrás nincs. Az arborétumban nagy jelentó'séggel bír az a mesterséges vízszolgáltató rendszer, amely az elfolyó szennyvíz formájában jelentkezik. Az arborétum területén volt egy évtizedek óta nem használt úszómedence. Ennek helyén egy mesterséges vízfolyással bíró kisebb vizes medence létesült. Növényföldrajzi viszonyok A Pannonhalmi-dombvidék növényföldrajzilag egységes, mert a terület a magyar flóratartomány (Pannonicum), dunántúli-középhegységi flóravidékének (Bakonyicum) bakony-vértesi flórajárásához (Vesprimense) tartozik. A terület mintegy 50 %-át vegyes korú, erdó'szerü állomány borítja, 50 %-a ligetes park jellegű. VARGA (1969) felmérése szerint az arborétumban 33 fenyő, 66 lombos és 63 cserje faj, illetve fajta volt. A magasabbrendű növények száma kb. 400. A fafajok zömének kora 60-80 évre tehető, a nagyméretű tölgyek idősebbek. Az állomány alsó szintjét juhar, hárs, kőris elegyfafajok alkotják. Cserjeszintje a tölgyesekre jellemző. A sétautak mentén több helyen találhatók díszfák és díszcserjék. A záródás: 70-100 % között váltakozik. A zárt állományrészek alatt csak árnyéktűrő lágyszárú növényzet fordul elő. Nagyobb területeket borít összefüggő borostyán szőnyeg. A tavaszi aszpektusban kisebb foltokban téltemető, hóvirág és tőzike nyílik. Állatföldrajzi szempontból a körzet állatfajai a Pannonicum faunakörzet Arrabonicum faunajárásába tartoznak (DUDICH 1963). Vizsgálati módszer Vizsgálataim 1976. IX. 1-től 1996. VI. 30-ig terjedtek. 1982. VIII. 31-től 1996. VI. 30-ig az 1. sz. táblázatban mutatom be a vizsgálatok számát évenként, hónapokra bontva. Ebben az időszakban egy-egy megfigyelés 2-3 óráig tartott. Hiányosak a júliusi és augusztusi megfigyelések, mert a nyári vakáció alatt a Madártani Egyesület gyűrűző táboraiban és az országos gólya-cenzus és gólyagyűrűzés munkáiban vettem részt. A húsz év alatt több mint ezer megfigyelő napon foglalkozhattam a Pannonhalmi Természetvédelmi Terület madáréletének kutatásával. A hatalmas adattömeg feldolgozását jelen tanulmányban ismertetem. Két évtizedet felölelő vizsgálataim tárgyát a természetvédelmi területen eló'forduló madárfajok képezik. Olyan faunisztikai (2. sz. táblázat) és gyűrűzési (3-4 sz. táblázat) listát teszek közzé, amelyben a húsz év alatt az általam észlelt és gyűrűzött összes madárfajt felsorolom, előfordulásukat, táplálkozásukat röviden jellemzem. I. Faunisztika: Rendszerint egy meghatározott útvonalon jártam be a területet, s útközben jegyeztem az előforduló madárfajokat és egyedszámukat. A térképen (1. ábra) az arborétum alaprajzát tüntettem fel, ahol a vizsgálatok történtek. A terület madárpopulációit különböző hosszúságú, de maximálisan 20 m széles sávokkal felvételeztem, mindig 1 ha-on. Az arborétumban a négyzeteket úgy választottam, hogy lehetőleg felöleljék a térképen bemutatott 25 területegységet. Az összes észlelt fajt KEVE (1984) Nomenclaturájában megadott Wetmore rendszer szerint soroltam fel. Fontosnak tartottam, hogy a legkorábbi és legkésőbbi észleléseket, valamit az előfordulások rövid jellemzését is feltüntessem a fajlistánál. (2. sz. táblázat).