Dr. Galambos István, Dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 12. (Zirc, 1993)

SZALÓKI DEZSŐ: Adatok a Bakony Tenebrionoidea faunájához (Coleoptera)

Oedemera podagrariae (LINNAEUS, 1767) 1. Alsóörs: Köcsi-tó; Ábrahámhegy; Balatonakaii; Balatonalmádi: Káptalanfüred; Balatonfüred: Arács, Koloska-völgy, Tamás-hegy; Balatonszepezd; Balatonudvari: Kiliántelep; Berhida; Csopak: Nosztori-völgy; Gyulafirátót: Miklád; Hegymagas: Szent György-hegy; Hidegkút; Kővágóörs: Kornyi-tó; Lovas: Királykút; Mencshely; Monoszló: Tarlóra-hegy; Öcs: Nagy-tó; Öskü; Paloznak; Pécsely: Körtvélyes; Raposka: Szent György-hegy; Révfülöp: Fülöp-hegy; Tihany: Csúcs-hegy, Kis-erdő, Külső-tó; Várpalota: Pétfürdó'; Vászoly; Veszprémfaj sz; II. Keszthely; Sümeg: Sarvaly; Vállus: Láz-tető; Várvölgy; Vindornyaszőlős; Zalaszántó: Hidegkút, Tátika; III. Nagyvázsony: Kab-hegy; Nyirád: Felső-Nyirádi-erdő; Pula: Náci-hegy; Sáska; Úrkút; Veszprém: Csatárhegy, Tekeres-völgy; IV Bakonybél: Fekete-séd, Száraz-Gerence; Bakonyszentlászló: Hódos-ér, Pálháza, Vinye; Bakonyszücs: Gerence; Csehbánya; Csesznek: Cuha; Farkasgyepu; Fenyőfő: Kék-hegy, Ősfenyves; Gyulafirátót; Hárskút; Iharkút; Nagytevel: Uzsalpuszta; Olaszfalu: Eplény; Porva: Páliháláspuszta; Szentgál: Somod-hegy; Ugod: Hubertlak, Irtáspuszta, Öreg-séd, Szár-hegy, Vörös János-séd; Veszprém: Jutás; Zirc: Akli, Kardosrét; V. Bakonykúti: Burok-völgy; Bakonyszentkirály: Kőpince; Bakonyszombathely: Feketevíz-puszta; Balinka; Csatka: Szentkúti-erdő; Csesznek: Gézaháza; Dudar; Fehérvárcsurgó; Isztimér: Hétházpuszta; Olaszfalu: Alsóperepuszta, Felsó'perepuszta; Tés: Hegyes-berek, Öreg-Futóné, Sötéthorog; Várpalota: Badacsony. V-VIII. —A leggyakoribb faj. (182 pld.) Oedemera subulata OLIVIER, 1794 - I. Felsőörs; II. Zalaszántó: Tátika; IV Fenyőfő: Kék-hegy, Kisszépalmapuszta; Olaszfalu: Eplény; V. Olaszfalu: Alsóperepuszta, Malomvölgy. V-VI. — Hegyvidéki faj. (7 pld.) Oedemera virescens (LINNAEUS, 1767) - I. Ábrahámhegy; Balatonakaii; Balatonederics; Balatonfüred: Koloska-völgy; Balatoncsicsó: Erdészlak; Csopak: Nosztori-völgy; Gyulafirátót: Halastó; Hegymagas: Szent György-hegy; Monoszló: Hegyes-tü; Tihany: Bázsaiöböl, Kis-erdő, Külső-tó, Sajkod; Veszprém: Alsó-erdő; II. Keszthely; Lesenceistvánd; Sümeg: Sarvaly; Vállus: Láz-tető; Várvölgy; Zalaszántó: Tátika; III. Kapolcs: Bondoró-hegy; Nagyvázsony: Kab-hegy; Padragkút; Szentgál: Balog-szeg-hegy, Somod-hegy; Veszprém: Csatár-hegy; IV. Bakonybél: Fekete-séd, Gerence, Szömörke; Bakonyszentlászló; Bakonyszücs: Gerence, Huszárokelőpuszta; Csehbánya; Csesznek: Cuha, Porva-Csesznek vasútállomás; Fenyőfő: Kék-hegy; Gyulafirátót: Esztergáli-völgy, Répás-árok; Herend: Incsekfa; Iharkút; Magyarpolány: Borsodpuszta; Márkó: Esztergáli-völgy, Menyeke; Nagytevel; Németbánya; Olaszfalu: Eplény; Padragkút: Sárcsikút; Pénzesgyőr; Porva: Szépalmapuszta; Ugod: Irtáspuszta, Királykapu, Szőlőhegy; Zirc: Akli, Arborétum, Kardosrét; V. Bakonykúti: Burokvölgy; Bakonyszentkirály: Hajmáspuszta; Bakonyszombathely: Feketevíz-puszta; Csesznek: Cseszneki vár, Gézaháza, Kő-árok; Isztimér: Hétházpuszta, Királyszállás; Olaszfalu: Álmoshegy, Malom-völgy; Tés. IV-VII. — Közönséges. (123 pld.) Állatföldrajzi értékelés Táblázatba foglaltam (1. táblázat) az általam feldolgozott családok kimutatott fajainak számát (a Kárpát-medencéből, a bátorligeti természetvédelmi területekről 1953-ban és 1990ben, a Hortobágyi Nemzeti Parkból, a Kiskunsági Nemzeti Parkból és a Bakony területéről). A táblázat KASZAB (1956, 1957), KASZAB és SZÉKESSY (1953), MERKL (1990), MERKL és SLIPINSKI (1993) és SZALÓKI (1986) adatainak felhasználásával készült.